Szilveszteri válogatás az elmúlt évek mannáiból

No comment!

Ha gondolod és még szeretnél valamit nézz körül az Őrültségeim közt ✌

...vagy kattints itt az étel nevére.

KORHELYLEVES 1.👈

KORHELYLEVES 2.👈

KORHELY-NYÁRS

VIRSLISALÁTA 1.👈

VIRSLISALÁTA 2.👈

VIRSLI ÉS LENCSESALÁTA👈

LENCSESALÁTA 👈

KÁPOSZTÁS SAJTKENEGETŐ 👈

HAMIS PIZZA FALATOK👈

PANÍR NÉLKÜL NINCS ÜNNEP  👈

VIRSLIS POGIROLLI 👈

..NA ÉS A LEGJOBB SÜTIK 👈 😇

Túró és talán lepény avagy Emlékszem

Emlékszem... még kölyök koromban a messzimama, szokott nekünk sütni (gondolom másnak is, de azt is mi faltuk be) egy olyan tésztát, amit Ő csak nemes egyszerűséggel Paraszt lepénynek hívott.

Valószínű, hogy ezt többen ismeritek, csak más néven, amit nyugodtan írjatok meg kommentben - kösziköszi-
Maga a tészta, a süti egy könnyű, kellemesen vastag, finom, laza kelt tészta ami jó fajta házi baracklekvárral van megkenve és tojáshabbal beborítva, szépen megsütve. 

Ma reggel ez jutott eszembe

és számtalan szebbnél-szebb gondolat,

s mielőtt megálla az idő,

elő egy tepsit, néhány jófajta hozzávaló.

(bocs)

Lényeg a lényeg, ezzel indult a mai napom meg egy kis pálink  aztán kaptam magam és elkészítettem egy egészen más tésztát, sütit, finomságot, amit az csodás emlékeim tiszteletére lepénynek neveztem el. 

KŐTTES TÚRÓS LEPÉNY

Hozzávalók:

-a tészta-

45 dkg liszt

2 dl tej

5 dkg kristálycukor

3 dkg élesztő

1 db tojás + kenés

5 dkg olvasztott vaj

csipet só

-a töltelék-

50 dkg túró

2 db tojás

2 cs. vaníliás cukor

10 dkg kristálycukor

1 p. tejföl (150g)

1 ek. búzadara

4 ek. baracklekvár

A tésztához kézmeleg, cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt, majd egy tojással, a liszttel és az olvasztott vajjal alaposan begyúrjuk, összedagasztjuk, aztán két részre osztjuk úgy, hogy egyik lehet kisebb, az így kapott két rész tésztát átgyúrjuk és addig pihentetjük amíg elkészítjük a tölteléket.

-Mindig megemlítem! ...a kelt tésztáim lazák, „puhák” ezért ha kell, inkább finoman a kezünket lisztezzük és ne a tésztára/tésztához szórjunk még, még, még... 😉 , illetve egy jó ideje rákaptam a kézi robotgépem (450w) dagasztórészére és szinte minden tésztámat ezzel dagasztom le, majd a végén ! lisztezett kézzel ! átgyúrom.-

A töltelékhez a túrót, a tejfölt, a cukorral, a darával és 2 db tojássárgájával alapos kikeverjük, a fehérjéket vaníliás cukorral kemény habbá verjük.

Egy 38 centis tepsit vékonyan kivajazunk, nagyobb tésztát kinyújtjuk és a tepsit kibéleljük vele, villával kicsit megszurkáljuk és előmelegített sütőben 180 fokon 10-12 percig elősütjük.

Az elősütött tésztánkat pár perc pihentetést után jól megkenjük a lekvárral.

A túrótöltelékbe beleforgatjuk a tojáshabot és ráborítjuk a tésztára, a tetejét pedig befedjük a másik, időközben kinyújtott tésztával; lekenjük egy felvert tojással, szinten megböködjük villával és a sütőbe visszatolva 30(+) perc alatt szépen megsütjük.

-...és amit szintén mindig megemlítek! a sütőjét mindenki maga ismer, ha kell figyeljünk az hőfokra és az sütési időre.-

Egyetlenegy nehézsége van ennek a finomságnak...

...kivárni azt az időt, amíg annyira meghűl, hogy könnyen tudjuk kiszelni.

Hajdina és túró avagy Egyszerűen szombat

Olyan rég ettem efféle finomságot, hogy ez már nem tűrt halasztást 😉

...de nem ám!

HAJDINA GÁNICA, 

  TEJFÖLÖS TÚRÓVAL

Hozzávalók:

40 dkg hajdinaliszt

5-8 dkg tepertő

1 l. víz

őrölt rozmaring

só

1 p. tejföl (175g)

25 dkg túró

petrezselyem zöldje

bors, só

A tepertőt felaprítjuk.

A vizet, az aprított tepertővel felforraljuk, sóval, rozmaringgal ízesítjük (tepertő helyett használhatunk 1 ek. tepertőkrémet is).

A forrásban lévő vízbe beleöntjük a hajdinalisztet, (hamar besűrűsödik) és a legkisebb, tűzön, folyamatosan kevergetve 3-5 percig főzzük, dagasztjuk, majd egy fedővel letakarva, saját gőzében, 25-30 percig pihentetjük. A hajdina liszt gyártókként picikét lehet eltérő, de ez nem baj, ha túl masszívnak találnánk, fokozatosan, egy kevés vizet adhatunk hozzá, de főzzünk pépet.  

Egy serpenyőben zsírt hevítünk, a gánicát kicsi felborzoljuk, és egy kanállal "kiszaggatva" szépen megpirítjuk (egyszerre, ne legyen túl sok a serpenyőben).

Jelen esetben, egyszerű tejfölös túróval tálaltam, só, bors, és petrezselyem ízesítéssel; de simán fokhagymás tejföllel, dödölléhez hasonlatosan, pirított hagymával is kínálhatjuk. 

FOODYNY is szívesen oszt meg tőlem tartalmat!

Pulyka és kolbász avagy Gasztropajti és Tisztelet

Ismét blogkóstoló...., általában így szoktam kezdeni az ilyesmi bejegyzéseket, de... 

Ez kérem nem egy hagyományos, blogkóstoló, ez több annál, ez TISZTELET, tisztelet egy  bloggertársnak, akinek decemberben kicsúszott kezéből földi-fakanál.

Ezt a rendkívüli fordulót, szuper ötletként Márti kezdeményezte, azért >>>hogymegtudjuknézni <<< a későbbiekben is.
Sokat töprengtem azon, hogy mit írjak, mit is lehet írni egy ilyen bejegyzés elé, úgy hogy hűen tükrözze az embert akiről szól, és úgy hogy személyesen nem ismertük egymást, csak a közösségi-hálón követtük egymás munkáját, és picikét az életét... 
Aztán jött az ötlet, és ide másoltam a saját szavait; azt hiszem jobbat nem lehet.

"Hajdu István László vagyok.

Gasztropajti.

Gasztroblogger, de egyébként viszonylag normális.

Nyugdíjas órás, képalkotó, amatőr gasztronómus, hobbiszakács, stb. 
Nem ennek születtem, de így alakult.

Súlyos betegségem miatt, néhány éve rengeteg szabadidőt kaptam a sorstól. Volt, amit elvett cserébe, de nem haragszom érte. Remélem, továbbra is jó viszonyban maradunk! Ha már így alakult, igyekszem ezt az állapotot minél tartalmasabban kihasználni. Ezért kezdtem az átlagnál többet foglalkozni a gasztronómiával, magam szórakoztatására, és esetleg mások hasznára. Az antarktiszi kivételével, minden nemzet konyhájában otthon vagyok; azt még nem próbáltam! Szeretek írni, néha túlzottan bőbeszédűen is, de egyéni stílusban. A lényeg azért mindig kihámozható a sok süket duma közül, ha figyelmesen olvastok a sorok közt!"

GYULAI PULYKA APRÓPECSENYE

Hozzávalók:
1 kg pulyka felsőcomb filé
2 fej vöröshagyma (kb. 14-16 dkg)
3 ger. fokhagyma
1 db paprika (nagyobb)
1 nagy dob. paradicsompüré (140g)
1 szál gyulai kolbász
fűszerpaprika
őrölt kömény vagy egész
kakukkfű 
só
A pulykahúst felkockázzuk, a fokhagymát apróra daraboljuk, meglocsoljuk olajjal alaposan összekeverjük őket és egy éjszakán át, hűtőszekrényben pácoljuk.
A vöröshagymát felaprítjuk, egy kevéske zsiradékon üvegesre sütjük, rátesszük a pácolt húst és kifehéredésig pároljuk. Ezután hozzáadjuk a  paradicsompürét, majd néhány percig pirítjuk, ügyelve arra, hogy a püré meg ne égjen.
A paprikát felkockázzuk hozzáadjuk a húshoz, meghintjük egy kis kanálnyi fűszerpaprikával, sózzuk, kakukkfűvel és köménnyel ízesítjük, aztán felöntjük vízzel és csendben rotyogtatva, pörkölt módján puhára főzzük.
A főzés utolsó 5 percében beleszórjuk a vékony karikákra vágott kolbászt.
Kifőtt tésztával kínáljuk. 

Jó szokásom szerint, de csak egy ici-picit változtattam a recepten, illetve a mennyiségeken.
Az eredeti, valóban gyulai receptet, <<< itt találod.
Gasztropajti, most már így is őrizzük az emléked. 

Kolbász és káposzta avagy Egyszerűen, mint régen

A gyermekkori gasztro-emlékeim közül, már többször tettem utalást a kolbászos káposztára. Arra a kolbászos káposztára ami nem állt másból mint jóféle, házi savanyú káposztából és füstölt kolbászból.

Akkortájt ezt önálló étekként  fogyasztottuk, és általában vacsorára.

De ez a káposzta többet érdemel...

CSOMBOROS SERTÉSKARAJ,

    KOLBÁSZOS KÁPOSZTÁVAL

Hozzávalók:

60 dkg sertés karaj

50 dkg savanyú káposzta

10 dkg paraszt kolbász 

fokhagyma

csombor (borsikafű)

bors,só 

(sertészsír)

A sertéskarajt felszeleteljük, gyengén megklopfoljuk, és legalább egy éjszakára, olajba fojtva, csomboros-borsos-fokhagymás pácban érleljük.

A savanyú káposztát szükség és igény szerint kimossuk, kicsit átvagdossuk. A kolbász felkockázzuk, egy kiskanálnyi zsíron megfuttatjuk, hogy a színe kioldódjon, majd rátesszük a káposztát és kevéske víz hozzáadásával puhára pároljuk. (Hmm.. mondjuk a fehérbor sem rontja el.)

A karajszeleteket megsózzuk, szépen megsütjük, a káposztával és fűszeres pirított burgonyával tálaljuk.

Csirke és bab azaz Emlékek, morzsák

Szerintem mindenkinek van, úgymond étel-emléke. Itt olyan régi és egyszerű falatokra gondolok, amiket általában gyermekkorunkban vagy kicsit később is, amíg az Úr engedte, a Nagymamák, Nagypapák szoktak készíteni, amikor összejött a család egy közös, beszélgetős, kis vacsorára. Lényegében nem volt drága, elvileg minden hozzávaló meg volt a kamrában, az elkészítését pedig egyáltalán nem lehetett  a „bonyolult” szóval jellemezni.

Nekem egy ilyen emlékem a  kolbászos-fehér bab, ami egyszerűen, csak úgy össze volt melegítve, és szigorúan kanállal ettünk és egy nagy szelet kenyérrel.

Amikor pedig a Nagypapa készítette, minden unoka ott volt körülötte és néma csendben hallgatta hőstetteit, az isteni illatfelhőkben.
Természetesen ez az étek is az egyszerű hét része, és valóban nincs benne semmi extra.

CSIRKEMELL, KOLBÁSZOS-FEHÉR BABBAL
     ÉS EGYSZERŰ TÖRTBURGONYÁVAL  
Hozzávalók:
60 dkg csirkemell
20 dkg fehér bab ( lehet konzerv is)
15-20 dkg füstölt vagy lángolt kolbász
2 fej vöröshagyma
1 ek. liszt 
2 db babérlevél
petrezselyem zöldje
bors, só    
A babot egy éjszakára beáztatjuk, majd  babérlevéllel ízesített, sós vízben puhára főzzük.
A csirkemellet felszeleteljük, sózzuk, borsozzuk és egy serpenyőben szépen megsütjük.
A kolbászt vékony karikákra daraboljuk. 
A vöröshagymákat félkarikákra vágjuk és forró zsiradékon megfonnyasztjuk, hozzáadjuk a kolbászkarikákat, egy-két perc elteltével a megfőtt babot, leszórjuk egy evőkanál liszttel, egy kis vizet lottyintunk rá és pillanatok alatt elforraljuk, úgy hogy minimális szaftja maradjon; aprított petrezselyemzölddel frissítjük.
A megtisztított burgonyát sós vízben megfőzzük, aztán burgonyatörővel összetörjük, egy kis zsírral lazítjuk.

   

Zúza és pörkölt azaz Jajj, de régen

Körülbelül, jó sok ideje van már pontosan annak, hogy a zúzapörkölt, lényegében a havi, olykor a heti menümben előkelő helyet foglalt el. Aztán ez valamiért (tényleg nem tudom miért) elfelejtődött, de az emléke nem; tehát beszélni, azt tudtam róla, bőségesen és jóízűen. 

Sajnos a mai „modern” emberkék, nem kevesen, fintorogva fogadták ízletes élményeimet. Mondhattam szépet, jót, pikánsat, nyálcsorgató, de mégis csak csirkezúza.

Aztán amikor egy kedves nénike, mosolyogva kért előttem, hatvan dekát, de nem baj ha több, mert az ari-mari picicicája nagyon imádja... ; nem tehettem mást, beköllött vásánom egy jó adaggal és...

ZÚZAPÖRKÖLT, BORSOSAN
   SZALONNÁZOTT DÖDÖLLÉVEL
Hozzávalók:

90 dkg csirkezúza

2 nagy fej vöröshagyma

4+1 ger. fokhagyma

30 dkg paprika

20 dkg paradicsom

2 db babérlevél

fűszerpaprika

kömény

bors, só

ízlés szerint fehérbor

Most nem szeretnék, különösebben receptet írni, hisz' lényegében ugyanúgy készül, mint bármelyik kedvenc pörköltünk. 

Én, azaz szerény személyem, úgy szereti, hogy egy kicsit vagy kicsit jobban borsos (tudom és tisztában vagyok vele, hogy a bors, nem fűszere a pörköltnek), és egy kevéske fehérbor, illetve babérlevél is kerül bele, valamint a végén, ahogy a pörkölteket és gulyásokat szoktam, kap egy kis friss fokhagyma koronát, amit aprítva, az utolsó forrásnál dobok hozzá.

A főzési idejét, pedig mindenki saját kedvére alakíthatja; milyen és mennyire puhára szeretné. Több helyen is olvasható 70 perc, de a tapasztalatok szerint ez 2-2,5 óra is lehet, finoman rotyogtatva, mint egy jófajta marhapöri.

Köretnek ismét egy frappáns variációt választottam, dödöllére hangolva. 

A dödölle receptjét, ahogy én készítem, ITT TALÁLOD, jelen esetben, nem klasszikus módon, hagymával, hanem szalonnával pirítottam össze és még petrezselyem is került hozzá. (Nem is én lennék)
Aszt hiszem, ez most pont ölég, egy kis figyelem felhívó, emlékeztetőnek, hogy ne menjenek feledésbe eme semmihez nem hasonlítható ízek, ételek, emlékek.