Alma, mák, pite avagy Máglyára vele

Ezt a finomságot sokkal nehezebb volt leírni, mint elkészíteni... esküszöm 😉
...és készítése közeben az jutott eszembe, hogy van az a pepecs, ami megéri 😁  

 

ALMÁS-MÁKOS MÁGLYAPITE

Hozzávalók

-a tészta

20 dkg liszt

10 dkg vaj

5 dkg porcukor

1 db tojás

1 csipet só

-a töltelék

50 dkg alma

5 dkg darált mák

2 ek. porcukor

-a teteje

4 db zsemle

15 dkg baracklekvár

1 ek. rum + 3 ek. víz

 -és

2 dl tej

2 dl tejszín

3 db tojás

5 dkg porcukor

őrölt fahéj

szerecsendió

A lisztet elkeverjük a porcukorral, aztán hozzáadjuk a vajat, és szép, egyállagúra morzsoljuk, majd hozzáadunk egy tojást, egy csipet sót és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, frissentartó fóliába takarva 20-25 percet hűtőben pihentetjük.

Pihentetés után, alaposan meglisztezett deszkán, a tésztát akkorára nyújtjuk ki, hogy egy 28 cm-es gyümölcstortaformát kitudjunk vele bélelni, úgy, hogy a szélére, peremére is jusson tészta.

A tészta lágy, vékonyra nyújtjuk, ezért könnyen szakadhat, „törhet”, de rendesen lisztezve és tekerjük fel a sodrófára, aminek segítségével bátran áttudjuk rakni a formába. Ha közben kicsit elszakadna, akkor sincs nagy baj, mert a formában is megtudjuk igazítani, (összenyomkodni) ill. a leeső részekkel is kitudjuk pótolgatni és a peremét szépen kialakítani. No para!

200 fokos előmelegített sütőben 8-10 percig elősütjük az üres tésztát majd, amikor kivettük, a sütő hőfokát 180 fokra visszavesszük.

Közben az almát meghámozzuk, kocákra vágjuk és összekeverjük, a mákkal, 2 evőkanál porcukorral, majd beleborítjuk az elősütött tésztába.

A zsemléket felszeleteljük; a baracklekvárt kikeverjük a 1 evőkanál rummal és 3 evőkanál vízzel.

A tojásokat kikeverjük a tejszínnel, a tejjel és a porcukorral őrölt fahéjjal és egy kis szerecsendióval ízesítjük.

A zsemleszeletek egyik oldalát, egy kis kanál segítségével lazán megkenegetjük a lekvárral és fedésbe, szépen körbe rakjuk a formába, illetve betakarjuk velük az almás részt.

Ezután kanalanként meglocsolgatjuk/beáztatjuk a tejes-tejszínes öntettel, amíg az teljesen el nem fogy, majd 15 percig pihentetjük, hogy a zsemleszeletek jól „átázzanak”.

Aztán a 180 fokos sütőben, 40-45 perc alatt szépen megsütjük.

Mint általában az ilyesmi pitéknél/sütiknél meg kell várni (ha ki bírjuk) amíg hűl, ez legalább 20-25 perc és még akkor is az első szeletet picit nehezebb kivenni a formából, de az íze mindenért kárpótol bennünket 😉

Ha van lecsatolható oldalú formánk, könnyebb a dolgunk, de megpróbálhatjuk hagyományos tortaformában is.

Túró és talán lepény avagy Emlékszem

Emlékszem... még kölyök koromban a messzimama, szokott nekünk sütni (gondolom másnak is, de azt is mi faltuk be) egy olyan tésztát, amit Ő csak nemes egyszerűséggel Paraszt lepénynek hívott.

Valószínű, hogy ezt többen ismeritek, csak más néven, amit nyugodtan írjatok meg kommentben - kösziköszi-
Maga a tészta, a süti egy könnyű, kellemesen vastag, finom, laza kelt tészta ami jó fajta házi baracklekvárral van megkenve és tojáshabbal beborítva, szépen megsütve. 

Ma reggel ez jutott eszembe

és számtalan szebbnél-szebb gondolat,

s mielőtt megálla az idő,

elő egy tepsit, néhány jófajta hozzávaló.

(bocs)

Lényeg a lényeg, ezzel indult a mai napom meg egy kis pálink  aztán kaptam magam és elkészítettem egy egészen más tésztát, sütit, finomságot, amit az csodás emlékeim tiszteletére lepénynek neveztem el. 

KŐTTES TÚRÓS LEPÉNY

Hozzávalók:

-a tészta-

45 dkg liszt

2 dl tej

5 dkg kristálycukor

3 dkg élesztő

1 db tojás + kenés

5 dkg olvasztott vaj

csipet só

-a töltelék-

50 dkg túró

2 db tojás

2 cs. vaníliás cukor

10 dkg kristálycukor

1 p. tejföl (150g)

1 ek. búzadara

4 ek. baracklekvár

A tésztához kézmeleg, cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt, majd egy tojással, a liszttel és az olvasztott vajjal alaposan begyúrjuk, összedagasztjuk, aztán két részre osztjuk úgy, hogy egyik lehet kisebb, az így kapott két rész tésztát átgyúrjuk és addig pihentetjük amíg elkészítjük a tölteléket.

-Mindig megemlítem! ...a kelt tésztáim lazák, „puhák” ezért ha kell, inkább finoman a kezünket lisztezzük és ne a tésztára/tésztához szórjunk még, még, még... 😉 , illetve egy jó ideje rákaptam a kézi robotgépem (450w) dagasztórészére és szinte minden tésztámat ezzel dagasztom le, majd a végén ! lisztezett kézzel ! átgyúrom.-

A töltelékhez a túrót, a tejfölt, a cukorral, a darával és 2 db tojássárgájával alapos kikeverjük, a fehérjéket vaníliás cukorral kemény habbá verjük.

Egy 38 centis tepsit vékonyan kivajazunk, nagyobb tésztát kinyújtjuk és a tepsit kibéleljük vele, villával kicsit megszurkáljuk és előmelegített sütőben 180 fokon 10-12 percig elősütjük.

Az elősütött tésztánkat pár perc pihentetést után jól megkenjük a lekvárral.

A túrótöltelékbe beleforgatjuk a tojáshabot és ráborítjuk a tésztára, a tetejét pedig befedjük a másik, időközben kinyújtott tésztával; lekenjük egy felvert tojással, szinten megböködjük villával és a sütőbe visszatolva 30(+) perc alatt szépen megsütjük.

-...és amit szintén mindig megemlítek! a sütőjét mindenki maga ismer, ha kell figyeljünk az hőfokra és az sütési időre.-

Egyetlenegy nehézsége van ennek a finomságnak...

...kivárni azt az időt, amíg annyira meghűl, hogy könnyen tudjuk kiszelni.

Gesztenye és mascarpone avagy Mit is...?

Sokat gondolkodtam azon, hogy mi szépet írjak ide, a mai receptem elé...? 

...de ismét csak arra jutottam, hogy legjobb sütemény a pogácsa 😉
A héten még úgysem volt...😁

GESZTENYÉS PISKÓTATEKERCS

          MASCARPONE-VAL

Hozzávalók:

6 tojás

10 dkg kristálycukor

12 dkg liszt

1 cs. vaníliás cukor

1 mk. sütőpor

25 dkg mascarpone

25 dkg gesztenyemassza

5 dkg porcukor

1 mk. őrölt fahéj

3+2 ek. baracklekvár

rum(aroma)

kakaópor

A sütőt előmelegítjük 200 fokra.

A sütőbe való tepsit (amit ált. adnak a sütőhöz) sütőpapírral kibélelünk.

A gesztenyemasszát a mascarpone-val, a porcukorral és a fahéjjal alaposan összekeverjük – ízlésünk és a gesztenyemassza ízétől függően, lehet több vagy kevesebb a cukor -.

A lisztet a sütőporral összekeverjük. 

A tojásokat szétválasztjuk.

A fehérjéket elkezdjük habbá verni, amikor már „félkemény” hozzáadjuk a kristálycukrot, a vaníliás cukrot és szép fényes habbá verjük. Ezután egy keverőlapáttal beledolgozzuk a tojások sárgáját, majd 3 részletben hozzádolgozzuk a sütőporos lisztet.

(Piskóta készítésekor, ügyeljünk a habosságának megőrzésére; tehát amikor a sárgákat, illetve a lisztet beledolgozzuk a habba, laza, alulról felfele irányuló mozdulatokkal tegyük ezt, és ne keverjük „nagyon agyon” hisz’ minél tovább kevergetjük, játszunk vele, annál „nehezebb, tömörebb” tésztát kapunk, mert a levegő kiverjük belőle. Könnyebb a dolgunk, ha a lisztet szitálva adjuk a tésztához.)

A tésztánkat ráöntjük a tepsire, egyenletes vastagságúra elterítjük, elkenjük, és 12-14 perc alatt megsütjük, közben nem nyitogatjuk a sütőajtaját!

Előkészítünk egy másik sütőpapírt, finoman megszórjuk liszttel, és még melegen, egy határozott mozdulattal ráfordítjuk a megsült piskótalapot, leszedjük róla a sütőpapírt, (ami eddig az alján volt, most az van felül), és a másik lisztes papírral együtt feltekerjük, most még nem kell, hogy túl szoros legen, 20-25 percig pihentetjük.

3 evőkanálnyi baracklekvárt, egy kanál vízzel, egy kis rummal vagy aromával kikeverünk.

A piskótalapot kigöngyöljük, leszedjük a papírt róla, a széléből levágunk egy kb. centis csíkot, megkenjük a kikevert lekvárral, majd szép egyenletesen eloszlatjuk rajta gesztenyéskrémet, illetve az egyik „alsó” felén kihagyhatunk egy 1-1,5 centis részt, mert feltekeréskor a krém, pici kinyomódhat, a másik szélére ráfektetjük a levágott csíkot és szorosan feltekerjük.

Ismét kikeverünk 2 kanál lekvárt egy kis vízzel és rummal és a tekercs külsőrészét megkenegetjük vele aztán meghintjük kakaóporral.

Ha tudunk még annyit várni; 30 perc pihentetés után, felszeletelhetjük…

…és ha már lúd legyen kövér tálaláskor tejszínhabbal kínáljuk.

Túró és rétes avagy Csak egy kérdés

Desszert, no comment, csak egy kérdés, Vajon kiről vagy miről kapta a nevét? 

RAKOTT TÚRÓS RÉTES,

    RUDOLF MÓDRA

1 cs. réteslap (9db-os)

50 dkg túró

10 dkg kristálycukor + 1-2 ek. szórás

15 dkg baracklekvár

2 db tojás

2-3 ek. búzadara

1 p. tejföl (175g.)

5 dkg tortabevonó csokoládé + 3-5 dkg díszítés

étolaj vagy olvasztott vaj

A túrót egy villa segítségével kicsit áttörjük, a tojásokkal, a cukorral és 2 evőkanál tejföllel, valamint a búzadarával alaposan elkeverjük.

A maradék tejfölt pedig a baracklekvárral keverjük el.

Egy 32 centis kis tepsit finoman kikenünk olajjal (vagy olvasztott vajjal).

A kikent tepsit kibéleljük 2 db réteslappal a széleit visszahajtjuk; a lapok közét finoman megkenjük olajjal és a későbbiekben a többi lappal is ezt tesszük.

A lapokra ráborítjuk a túrótöltelék felét és egyenletesen elkenjük rajt.

Ismét 2 réteslap következik, a közük finoman olajozva, erre jön a tejfölös-lekvár, erre 1 db réteslapot rakunk. amire ráreszeljük az 5 deka csokoládét.

Újabb 2 lap következik, majd a maradék túró, és az utolsó 2 lappal fedjük le, amit szintén finoman lekenünk olajjal, és 1-2 evőkanál cukorral megszórjuk.

Előmelegített sütőben 180 fokon 25-30 perc alatt szépen megsütjük, amikor kivesszük a sütőből, még forrón a tetejére csokireszeléket hintünk.

Ez, mint általában az ilyen jellegű finomságok, hűlés, pihentetés után szeletelhetők könnyen és szebben.

Amennyiben 8 lapos rétestésztát kapunk a csoki és a lekvár rétegek közül hagyjuk ki az 1 lapot; -néhány hónappal ezelőtt az általam kedvelt réteslap is csak 8 darabos volt.

Kalács és a muszáj avagy Ha kell, hát kell

Sajnos el kell mondanom, és mindig el is mondom, hogy nem tartozom a túlzott édesség, süti, desszert rajongók közé...

Amikor viszont ilyesmit kérnek tőlem, akkor nincs mese, nagy úr a muszáj!

Szintén említettem már egynehányszor, -ha kell, hát kell- és ilyenkor a legegyszerűbb módon előkeresek valami régebbi, jól bevált alaptésztát és bátran megvariálom...

Naná, hogy ez a kalács is így készült

Frappáns nevét pedig formájának köszönheti... és ez nekem annyira tetszik, hogy az csak na!😁

BARACKLEKVÁROS

   PÓLYAKALÁCS

Hozzávalók:

45 dkg liszt

3 dkg élesztő

2 dl tej

1 + 1 db tojás

5 dkg. vaj

3 ek cukor

1 cs. vaníliás cukor

1 kk. só

8-10 ek. baracklekvár

5 dkg aszalt barack

2 ek. kekszmorzsa

A 2 deciliter, langyos (kézmeleg) tejbe belekeverjük a cukrot, majd belemorzsoljuk az élesztőt és felfuttatjuk.

Közben egy tálban, a liszttel elkeverjük egy csapott kávéskanálnyi sót és a vaníliás cukrot; a közepébe mélyedést készítünk, beleütünk 1 db tojást, hozzáborítjuk a felfutott élesztőt, és alaposan összedagasztjuk.

(Ez a tészta is, mint általában a kelt tésztáim, eléggé, könnyű, laza, eleinte „tapadós” állagúak, ezért egy erősebb keverőkanállal kezdem a dagasztását, és amikor átválok kézre, akkor is mindig, -ha kell többször is- a kezemet lisztezem és nem a tésztára szórók lisztet, hogy ezzel is kikerüljem azt, hogy túl lisztezzem a tésztát !!!)

A bedagasztott tésztánkat két cipóra osztjuk és langyos helyen, letakarva, duplájára kelesztjük.

Az aszalt barackot kis kockákra daraboljuk, és beáztatjuk, hogy felpuhuljon; ha a barack áztató vizébe egy kis rum, esetleg pálinka kerül, Isten az atyám, hogy nem fogjuk megbánni, de természetesen ez szabadon választott.

A vajat felolvasztjuk, de nem forraljuk!

A sütőt 180 fokra bemelegítjük.

Amikor a cipóink megkeltek, félcenti vastagra kinyújtjuk őket, egy evőkanál segítségével rájuk kenjük az olvasztott vajat, de a széleinél 1,5-2 centit szárazon hagyunk.

Ezután szépen feltekerjük a megkent tésztákat, mint a bejglit, majd a végeit jobbról-balra és balról jobbra felhajtjuk és ismét megkelesztjük.

Az újra megkelt tésztánkat egy lisztezett deszkán kb.25-40 centis téglalapra kinyújtjuk, a közepét megkenjük 4-5 kanál lekvárral, rászórjuk a jól lecsepegtetett aszalt barack felét, és finoman meghintjük 1 kanál kekszmorzsával.

A tészta szabadon maradt széleit ferdén -a lekváros részig- bevagdossuk, majd szépen, visszahajtogatjuk egymásra, mintha fonást készítenénk (nem kell túl szorosra) ; ha ezzel is megvagyunk, bátran megigazgatjuk a kalácsunkat, és egy határozott mozdulattal átemeljük a tepsire; a másik tésztával ugyanígy járunk el.

A kalácsok tetejét egy felvert tojással megkenjük; ismét kelesztjük legalább 20-25 percig, hogy a tészta magához térjen, és az előmelegített sütőben 25-30 perc alatt szépen megsütjük.

Túró és barack azaz Levendula és zabpehely

Egy kis kitérő, lazítás a rókázá a rókagombás étkek közt.

Nem is olyan túl rég, a Hideg cukkinikrémlevesem betétjénél, jutott eszembe ez illetve az, hogy édes ajándékként is beválhat.

...és lássatok csodát :) bevált!

Tehát, én is beváltom ígéretemet:

ZABPELYHES TÚRÓGALUSKA, HIDEGEN

   LEVENDULÁVAL ÉS BARACKFALATOKKAL

Hozzávalók:

25 dkg túró

1 p. tejföl (150g)

5 dkg zabpehely

5 dkg kristálycukor

1 cs. vaníliás cukor

1 tk. levendula

barack

barack lekvár

rum vagy barack pálinka

A túrót, egy villa segítségével összetörjük, majd a tejföllel, a cukorral, vaníliás cukorral összekeverjük és alaposan beleforgatjuk a zabpelyhet illetve levendulával ízesítjük. 

(Nekem szerencsém van, mert tudtam szerezni szárított levendulát, ami egyébkén elhagyható, illetve valami más kedvünkre való dologgal ízesíthetünk; de natúron is megállja a helyét, a túrógaluskánk.)

Néhány órára, de akár egy éjszakányi időre, lefóliázva, hűtőben pihentetjük, hogy szép, masszív, formázható masszát kapjunk. 

A tejfölök, és a még a zabpehely minőségétől is függhet, a masszánk állaga. Amennyiben ez nem teccő számunkra, keverjük még hozzá zabpelyhet, vagy tejfölt, mert ez is egy ilyen szabad dolog; az efféle desszerteknél bátran eltérhetünk egy kicsit a recepttől. Arra viszont ügyeljünk, hogy a túrós masszánk a pihentetés után éri el a formázható állagot.

Tálaláskor két evőkanál segítségével, galuskákat formázunk (nem kell nagyot!), barackgerezdekkel és rummal vagy barackpálinkával kikevert lekvárral díszíthetjük.  

 

 

Vallomások Valentin napra 3.

Szeretlek. szeretlek, szeretlek,
egész nap kutatlak, kereslek,
egész nap sírok a testedért,
szomorú kedves a kedvesért,
egész nap csókolom testedet,
csókolom minden percedet.

Minden percedet csókolom,
nem múlik ízed az ajkamon,
csókolom a földet ahol jársz,
csókolom a percet, mikor vársz,
messziről kutatlak, kereslek,
szeretlek, szeretlek, szeretlek.

Szabó Lőrinc



ÉDESEN TÜZES CSIRKEROLÁD, 
       MAZSOLÁS RIZZSEL  
  ÉS PIKÁNS MAJONÉZZEL
Hozzávalók:
4 db csirkemell 70-80 dkg
4 adag rizs
10 dkg mazsola
csípős paprikakrém
sárgabarack lekvár
babérlevél, só

a panírhoz:
liszt, tojás
zsemlemorzsa
a mártáshoz:
majonéz, de lehet tartármártás is
chillipor
őrölt fahéj

A csirkemelleket hosszában ketté szeljük és szétnyitjuk őket, finoman megklopfoljuk, de nem túl vékonyra. Mind két oldalról megsózzuk és a belső felüket bátran megkenjük az 1-1 (ez ízlés szerint változhat) arányba kevert lekvárral és paprikakrémmel. Az így kapott szeleteket alufóliában, roládokká tekerjük, a végeit jól lezárjuk. A befóliázott roládokat forrásban levő vízben vagy sütőben 10-15 percig elő pároljuk. Erre azért van szükség, hogy a hús könnyebben átsüljön és a panír se égjen meg, egyszerűbb legyen a panírozás, illetve az ízek jobban összeérjenek. A bekenegetést és a roládolást előző este is elvégezhetjük így egy kicsit pácoljuk a húst. (De ez nem fontos.) A roládokat, ha már nem túl forró kicsomagoljuk és a szokott módon panírozzuk, szép pirosra sütjük.
Elkészítjük a párolt rizst, hagyma nélkül, de egy szál babérlevéllel ízesítve és amikor felengedjük a forrásban lévő sós vízzel, beletesszük a gondosan átválogatott és megmosott mazsolát.
A majonézt ízlés szerinti mennyiségben fahéjjal és chilivel kikavarjuk.

Akinek a majonéz túl tömény, készítheti tartármártással is. Bár tartárral inkább a hagyományos "édes" fahéj ízt érezzük, pedig a fahéj nem édes fűszer csak mi annak szoktuk meg és másba nem merjük használni, a tartárban meg ugye ott a porcukor.

A fahéjat, ha natúran megízleljük és tudunk elvonatkoztatni, inkább a csípős íz felé közelít alattomosan. Bátran próbálkozzunk vele hús-, és zöldség ételek készítésekor. Természetesen Keletről származik (azok meg mindent megesznek), emésztést javító és étvágy gerjesztő hatása is ismert.
Először Egerben találkoztam ezzel az ugyancsak érdekes majonéz variációval, és mondhatom nagyon megkedveltem (tudod Őrült vagyok). A csípős-lekváros húst, pedig egy szakács barátom grillezte egy partin, nagy sikerrel. Ezek után meglepő lenne, ha a rizs az én ötletem lenne, bár a babérlevéllel még nem találkoztam sehol se. A mazsolás rizzsel, még a '80-as években ismerkedtem meg, Frank Júlia jóvoltából.
Na!! így kell összelopkodni egy receptet. Lopkodni?, vagy egyszerűen csak összevariálni a tanultakat, látottakat, hallottakat, kóstoltakat, stb...
Fantázia, bátorság, jó étvágy!!!