...és ezzel mi lesz? 2.

A maradék sonkából és tojásból készítsünk ma egy pompás kis tészta ételt, ici-picikét felturbózva.

DOPO PASQUA PENNE 
HÚSVÉT UTÁNI PENNE 
Hozzávalók:
40 dkg penne
20 dkg főtt, füstölt sonka 
3-4 dkg főtt tojás
10 dkg sárgarépa
2 ger. fokhagyma
2 dl tejszín
oregánó
só

A penne tésztát forrásban levő sós vízben kifőzzük.

A sonkát és a főtt tojásokat 0,5 centi darabokra kockázzuk, a fokhagymát pedig apróbbra.

Egy serpenyőben pár kanálnyi olívaolajat hevítünk és kis lyukú reszelőn belereszeljük a sárgarépát, 2-3 percig pároljuk, majd felöntjük a tejszínnel és hozzákeverjük a felkockázott dolgokat, ezután jó sűrűre forraljuk, oregánóval ízesítjük szükség szerint sózzuk és beleforgatjuk a kifőtt tésztát.

Tálaláskor reszelt sajttal megszórhatjuk.

Tor és ötlet avagy Hurkaságom tudom nála megtalálom

A hurka körete a tört krumpli illetve a párolt káposzta, és ebből valahogy nem tudunk kilépni.

A következő agyalásaimmal, két nem is olyan Őrült ötletet szeretnék adni, ezen beidegződés megváltoztatására.

Az első egy zamatos variáció, ami akár csirke és kacsa mellé pompás körítés lehet.

A másodikkal pedig egy kis szlovénes hangulatot varázsolunk a tányérunkra.

Igaz, hogy a hurka „szezonja” a téli időszakra esik, de nekem vannak olyan emlékeim, amiből azt tanultam hogy hurkát enni mindig jó!
Itt a ... 

 

PIKÁNS, ROZMARINGOS-ALMÁS BURGONYA

Hozzávalók:

80 dkg burgonya

3 db alma

1 ek. mustár

1 dl fehérbor

rozmaring

bors, só
A bort és a mustárt alaposan összekeverjük.

A megtisztított burgonyát felkarikázzuk meglocsoljuk, beforgatjuk a mustár és bor keverékében, majd a tepsi aljába terítjük, sózzuk, borsozzuk, egy kevés olajjal meg locsoljuk.

Az alma magrészét eltávolítjuk és a burgonyához hasonlatosan felszeleteljük, ráterítjük a burgonyára megszórjuk bőségesen rozmaringgal (nekem most csak őrölt és morzsolt volt itthon) ráfektetjük a hurkákat, letakarjuk fóliával és középmeleg sütőben szépen megsütjük, a sütés utolsó 10-15 percében,  fólia nélkül, magasabb hőfokon rápirítjuk.

BÁRSONYOS TÖRT BURGONYA ÉS 
 TÖKMAGOLAJOS BABOS-KÁPOSZTA

Hozzávalók:

80 dkg burgonya

15 dkg sárgarépa

15 dkg zeller

5 dkg vaj

petrezselyem zöldje

só

50 dkg savanyú káposzta

1 dob. vörösbab konzerv

tökmagolaj

A burgonyát és a zöldségeket feldaraboljuk, sós vízben puhára főzzük.

Leszűrjük és villával vagy a fakanállal összetörjük (természetesen burgonyatörőt is használhatunk, de nekem így tanították; ennek a finomságnak, rusztikus, darabosnak kell lennie, és nem kell, hogy „túl” pépes legyen).

Az összetört zöldséges-burgonyába belekeverjük a vajat és egy csokor petrezselyemzölddel ízesítjük, frissítjük. 

A savanyú káposztát szükség szerint kimossuk, majd az átöblített, jól lecsepegtetett babbal és tökmagolajjal alaposan összekeverjük. 
(Én semmi kivetni valót nem látok abban, hogy konzerv babot használjunk a káposztához, és néhány olyan ételhez amit gyorsan akarunk elkészíteni.) 

Csak egy ötlet, má megint

Nem akarok tolakodó lenni, de ismét egy Őrült ötlettel állok elő a tisztelt nagyérdemű elé!

A történet a következő: Én mint városi kölyök, nagyon is megvagyok elégedve a bóti üveges tormával (volt rá precedens, hogy a cékla salátába is ezt raktam ízesítőnek), csemege, erős, csípős, almás, tejszínes, majonézes, stb... Az ember nem is tudja milyent válasszon magának, olyan gazdag a kínálat.

Igen, tudom, hogy a jó házi tormának nincs párja, mindenki a saját szájízére készíti, és büszkélkedik vele, mert egy jó házi tormával lehet is! 

Gondoltam egyet és vásároltam egy szép darab nyers tormát, hogy majd most én is elkészítem a saját Őrülten Jó házi tormámat. 
Ahogy neki akartam állni az elkészítésnek, bevillantak az agyamban, kolléganőm emlékei, akinek az Apukája még otthon, falun saját maga szokta a tormát készíteni és, hogy még Ők is megkönnyezték.
Na ne, hogy az egész lakás tormaszagú legyen és hogy a fejem mindegyik lukján folyjon kifele valami és még sírjak is közben!? Hát ezt nem akartam.

Épp ezért...

TORMÁVAL FŐTT FÜSTÖLT HÚS

Nálam a füstölt hús, nagy valószínűséggel tarja (vagy csülök), de természetesen mindenki készítse abból amit kedvel. 
Nem is szaporítanám a szót, a főzőlé fűszerezése a következő:

kb.:1 kg füstölt húshoz

25 -30 dkg friss torma, eldarabolva (kb.)

1 fej vöröshagyma, ketté vágva

4 gerezd fokhagyma

5-6 szem szegfűbors

2 szál babérlevél

...az ily' módon fűszerezett lében szépen lassan főzzük meg a füstölt húst és a főzőlevében hagyva hűtsük ki!

Az áztatással és a sózással úgy vagyok, ...hogy én nem szoktam, de természetesen ezt is mindenki csinálja úgy ahogy az őseitől tanulta. 

Jéé! mindjárt itt a húsvét, kiellene próbálni! 😀

Mennyi az annyi !?

Először is tisztáznunk kell egy dolgot. Recepteket írni nem könnyű. Szerencse, hogy nem is parancsszóra kell ezt mívelnünk. Nekünk receptíróknak, úgy kell dolgoznunk, főznünk, hogy a leírt recept (természetesen) pontos legyen. 

Néha eljátszom a gondolattal, hogy mennyi is az annyi...Például két szál sárgarépa az mennyi?, 15 vagy 25 dkg (láttam én már 1db 25 dkg-s díszpéldányt is) és ha több az miként befolyásolja az étel ízét, mert ugye a sárgarépa „édesítheti” a belőle készült ételt.

Egy nagy fej vöröshagyma, az annyi mint kettő kicsi vagy egy pici és egy nagyobbacska. A nagy fej hagyma az a Mamikám markába fér bele vagy az én markomba ??? Egy egyszerű pörköltnél is vigyáznunk kell a hagymával, ha sok, akkor "édes" lehet a szaftja; ha kevés akkor nem elég (vastag) tartalmas ?! 
... biztos ami biztos az ételt ízesítsük rozmaringgal és kakukkfűvel, aham, ja, ja, de mennyivel?... Phff :/ Hát ilyen egyszerű dolgok ezek :) Viszont ad egy kis játék lehetőségek, hogy valamennyire magunkhoz igazítsuk az ételt illetve az ízét, és nyugodjon le mindenki, a lényeges, fontos mennyiségek, azok le vannak írva.



Új bekezdés.
A múltkor, illetve pár napja, pontosabban hat napja, szóval már majdnem egy hete vásároltam Kacsa szárnytő-t. 
Két nénike állt előttem és arról beszélgettetek, hogy az meg mi az ott, meg, hogy jó-e. Na, több se kellett nekem, kértem is belőle 6 darabot - azaz 43,5 dkg-t-; de vajon, ha másik 6 darabot kapok az is ennyi súlyú lett volna? Mindegy... hagyjuk... haladjuk...
Az egyik nénike azt mondta, hogy Ő pörküttesen szokta meg csinyáni, úhh szeressük, az ember is. Eccer fő tette levesnek is, de annak semmi íze nem vót, sose főtt meg és még akkor is kemíny vót a husa.
Hát, akkor most az örökkévalóság jegyében, jöjjön  az én Kacsalevesem.

KACSAGOMBÓC LEVES, FÜSTÖLT HÚSSAL 
Hozzávalók:
43,5 dkg kacsa  szárnytő
8 dkg nyers füstölt tarja, ekkora volt a reggeli maradék (ha 1-2 dekával több, nem baj)
31 dkg sárgarépa (2db)
12 dkg petrezselyem gyökér (1db)
1 kis darab, 8 dkg zeller (nekem ez egy fél volt, de a boltba nyugodtan vásárolhatsz egy egészet)
12,4 dkg vöröshagyma (1db, pont ekkora)
4 ger. fokhagyma (bocsi, ezt nem mértem le)
2 szál babérlevél (átlósan pont beleférjen egy gyufásdobozba)
1 mokkáskanál kakukkfű
12 szem egész kömény
5 szem szegfűbors (közepes nagyságú vagy amilyen van)
1 teáskanál fűszerpaprika (lehet finoman csípős)
ételízesítő és só (eszt asztán, tényleg ízlés szerint)

 a gombóchoz:

2 db tojás 
6 dkg búzadara
4 dkg liszt
kakukkfű
bors, só
2,5 liter hideg vízben felrakjuk főni a szárnytőket és a tarját, egyszer felforraljuk és lehabozzuk. Belerakjuk a zöldségeket és a fűszereket a paprika nélkül, nagyon lassan, gyöngyöző forrással akár 2,5 - 3 órán át főzzük. Az utolsó órában a tetejére hintjük a fűszerpaprikát és szép csendesen, nem lobogva készre főzzük, majd óvatosan, nem felzavarva, leszűrjük. A csontról leszedjük a húst és a füstölt tarjával együtt ledaráljuk, hozzáadjuk a tojásokat, a darát és a lisztet, ízesítjük és legalább félórát pihentetjük, hogy a dara dagadjon. Vizes kézzel gombócokat formálunk és gyenge forrásban levő, sós vízben  kifőzzük őket (ha, gombócot főzünk, mindig próbáljunk egy-két darabot először külön kifőzni és ha, szükséges javítsunk az állagán, liszttel). Házi cérnametéltel, a felcsíkozott zöldségekkel, na és a gombócokkal tálaljuk ezt a finom, talán egy kicsit különleges, de akár ünnepi levest.
... és, hogy mekkorák a gombócok? nekem ebből a mennyiségből mindig 20, 23 vagy 18 gombócocska szokott kijönni XD bocsi

A tésztaság, fél egészség!!!

Számtalan sok tésztasaláta recept található ma már a világhálón, mégis ha előjön a szó róla, valahogy mindenkinek a majonézes, ketchupos, tejfölös, stb... variációk jutnak az eszébe. Szerény nyomott véleményem szerint ennek az az oka, hogy a magyar ember, húsos (és van aki zsíros is, velem az élbolyba, de ez más tészta :)) és (szereti, persze hogy szereti) szinte csak muszájból eszik tésztát. De, ha már tésztát kell hogy egyen, ráadásul hidegen :/ valamivel felkellene dobni, valami finommal. Valami finom öntettel; ugye otthon nem szeret kavircolni mert az nem olyan jó, meg asztán olyan sok minden köll hozzája, ípp ezér, lemegy a bódba, megveszi, ráplattyintya, oszt kész. Pedig elhihetitek nekem, sokkal finomabbakat tudunk házilag készíteni, csak (sajnos) van egy-két dolog amit otthon mellőznünk kell: mesterséges színezék, állomány javítók, stabilizátorok és a kedvencem - természet azonos aroma.
De a tésztasalátának létezik olajos variációja is. amik szerintem sokkal finomabb. Ahogy az olajos öntet a hűtőben kissé rádermed a tésztára, az valami fatasztikus textúrát kölcsönöz a salátának. 
Igaz ami igaz, készítettem már én is tésztasalátát a (úgymond) hagyományos módon, joghurtal és túróval; valamelyik "túrógyár" pályázatára, de azt a későbiekben osztom meg veletek a "dicsevő kategóriában". Ezt a salátát, ami bekerült a "túrógyár" legjobb, legötletesebb  recepjeit tartalmazó kis füzetecskéjébe, már majdnem elkészítettem nektek, csak van vele egy apró gond... van benne cukkini. De nem fogjátok megúszni, előbb-utóbb sort kerítek rá, addig is jöjjön az én olajos, tökmagolajos tésztasalátám.

TÖKMAGOLAJOS TÉSZTASALÁTA

Hozzávalók:
25 dkg szarvacska tészta
25 dkg füstölt tarja
15 dkg sárgarépa
15 dkg trappista sajt
1 ger. fokhagyma
1 dl ecet
3-4 db babérlevél
tökmagolaj
só, bors
1 liter vízhez, 1 dl ecetet öntünk és beledobunk 3-4 babérlevelet, sót, felforraljuk és ebben főzzük ki a tésztát, majd jól lecsepegtetve, langyosra hűtjük. A tarját vékonyan felcsíkozzuk és gyenge 1dl tökmagolajban kissé megpirítjuk. A tűzről levéve belekeverünk 1 gerezd zúzott fokhagymát és ráöntjük a kifőtt tésztára és hozzáreszeljük a sárgarépát, valamint a sajtot, majd alaposan összeforgatva, legalább egy órára hűtőbe rakjuk.
A tészta főzés közben nem lesz túlságosan savanyú; ha úgy szeretnénk, pár csepp ecettel még savanyíthatjuk.

A szegények gabonája

„Érek én is annyit, mint a gabona kalásza, s még szebb is vagyok, virágaim pompásak, mint az almavirágok, örül a szem, ha rám néz meg a családomra.– mondja Andersen meséjében gőgösen a hajdina"
A szegényember gabonája nem más mint a Tatárka  pontosabban a Pohánka, azaz a Hajdina. Gabonaként emlegetik, bár nem a gabonák, hanem a keserűfűfélék családjába tartozik. Jellegzetes, fanyar, picit kesernyés, de mindenképp karakteres íze eléggé megosztja a közvéleményt. Az őshazája Ázsia, Európába tatár és török közvetítéssel jutott el. Termesztése, bár fellendülőben van, de alacsony termés hozama miatt nem túl népszerű, ez magyarázatot ad az árára is. Magas a kalcium, a kálium és magnéziumtartalma, míg nátriumban meglehetősen szegény. A népi gyógyászatban, magas vérnyomás kezelésére is használták, mert a hajdina gyógynövényként is jól alkalmazható; serkenti a vérkeringést, az emésztést, jó hatással van az idegrendszerre, vérnyomás- és vérzéscsökkentő, megszünteti a kellemetlen szájszagot.

Csak 1 érdekesség: Franciaországban hajdinamézzel ízesített sör is készítenek. 















HAJDINA SALÁTA, FÜSTÖLT SONKÁVAL

Hozzávalók:
40 dkg hajdina
10 dkg csemege uborka
10 dkg sárgarépa
1 db édes alma
1 fej lilahagyma
füstölt sonka
tökmagolaj, ecet
rozmaring
babérlevél
só
Az átválogatott, megmosott hajdinát a rizzsel hasonlatos módon megpároljuk, ízesítésnek rozmaringot és babérlevelet használjunk. (Ez az alap hajdinakása, ha köretnek készítem, apróra vágott vöröshagymát és egy kis szalonnát rakok még bele). A uborkát, a répát, az almát és a hagymát a hajdinához hasonló méretű apró kockákra vágjuk. A kihűl hajdinához hozzákeverjük a zöldség és alma kockáinkat, tökmagolajjal és ecettel ízesítjük, ha kívánja sózzuk. Hűtőben jól lehűtjük, és tálaláskor megszórjuk ( de, bele is keverhetjük) szép vékonyra csíkozott füstölt sonkával.

A HAJDINA

Hans Christian Andersen meséje

Ha nyári vihar után kimegyünk a határba, de sokszor látunk feketére perzselt szántóföldet! Olyan a föld, mintha lángfolyam ömlött volna át rajta, s a parasztok azt mondják: „beleütött az istennyila”. De mért ütött bele? Nekem elfecsegte egy veréb, az meg egy vén fűzfától hallotta, amely ott állt, s ott áll mind a mai napig egy hajdinaföld szélén. Tekintélyes, öreg fűzfa, ha görbe is már a dereka. A törzse már odvas, fű meg vadszeder sarjad ki belőle, koronája meghajlik, vesszői a földet söprik, mintha hosszú, zöld haja volna.

Körülötte rozs meg árpa bólogat, még zab is, igen, rezgő kalászú zab, amely ha érik, olyan, mintha egy parányi fán apró kanárimadarak üldögélnének. Nőtt, érett az áldott gabona, s minél súlyosabb lett a kalásza, annál mélyebbre hajtotta szelíd, alázatos fejét.

De volt ott egy darabka föld, éppen a vén fűzzel szemben, amelyen hajdina termett. Bizony, a hajdina nem hajtott fejet, mereven állt, és büszkén fölvetette a fejét.

– Érek én is annyit, mint a gabona kalásza – mondta gőgösen –, s még szebb is vagyok, virágaim pompásak, mint az almavirágok, örül a szem, ha rám néz meg a családomra. Láttál-e már nálunk szebbet hosszú életedben, te vén fűzfa?

Az öreg fűz lassan bólogatott, mintha azt mondta volna: „Bizony, láttam!” De a hajdina még magasabbra vetette hiú, gőgös fejét, s azt mondta magában: „Ostoba, vén fa! Olyan öreg már, hogy fű sarjad a derekából!”

Hirtelen vihar kerekedett, vad nyári vihar; a mező virágai szorosan összecsukták kelyhüket, vagy lehajtott fejjel várták, hogy elvonuljon fölöttük az ítéletidő. De a hajdina a vihar előtt sem alázkodott meg, büszkén nézett a magasba.

– Vigyázz, hajtsd le a fejedet! – intették a virágok.

– Én nem szorulok rá – felelte dölyfösen a hajdina.

– Fogadd meg a szavunkat, hajtsd le a fejed! – kiáltotta a gabona. – Közeleg a vihar angyala, röpítik sebes szárnyai. És a szárnyai leérnek a felhők közül a földig, s mielőtt még kegyelemért könyöröghetnél, feketére perzsel.

– Csukd össze a szirmaidat, hajtsd le a leveleidet! – figyelmeztette a vén fűzfa. – Ne nézz a villámfénybe, ha átcikázik az égen, ezt még az emberek sem merik, mert a meghasadó égen belátni a mennyországba, de bele is vakulhatnak a nagy fényességbe. Hát még velünk mi lenne, fákkal, növényekkel, akik sokkal silányabb Isten teremtményei vagyunk?

– Silányabbak? – méltatlankodott a hajdina. – Majd én megmutatom neked, hogy benézek a mennyországba!

Olyan hiú volt és olyan gőgös, hogy meg is tette. Sustorgó villámok hasogatták az eget, kék lángba borult tőlük az egész mindenség.

Nagy sokára elvonult a vihar, a gabonafélék meg a mező virágai esőtől mosdatva, üdén hajladoztak a megfrissült levegőben. Csak a hajdinát perzselte koromfeketére a villám tüze. Holt gyom lett a mezőn.

Az öreg fűzfa lassan lengette hosszú ágait a szélben, keskeny zöld leveleiről esőszemek gyöngyöztek, mintha a fa könnyei lettek volna. A verebek meg is kérdezték tőle:

– Mért sírsz, öreg fűz? Örülj az áldott természetnek, nézd, kisütött a nap, nézd, vonulnak a felhők! Érzed a virágok, bokrok illatát? Mért sírsz, öreg fűzfa?

Akkor a vén fűzfa elbeszélte nekik, milyen gőgös és öntelt volt szomszédja, a hajdina, s hogy büntette meg a természet, mert a büntetés sohasem marad el.

Én ezektől a verebektől hallottam a hajdina történetét, amikor egy este megkértem őket, meséljenek valamit.

Nee eegyéé a szobában !

Ugye-ugye; ha őszinték vagyunk (legalább magunkhoz), hányszor hallottuk ezt a viszonylag mérges, de mindenképp rendre utasító, sőt parancsoló, és természetesen minket egy kicsit idegesítő mondatot, Anyu szájából.

-Nee eegyéé a szobában !!!

Anyu soha nem értett meg minket. Nem tudta elképzelni (vagy csak nem akarta), milyen nehéz összehangolni a rendelkezésre álló időnket ilyen fiatalon.

-Keljetek fel gyerekek, hasatokra süt a nap. ...hallottátok ?!
Persze hogy hallottuk, még abban a "kora" reggeli, nyüzsgő, zajos szobában, nyitott ajtónál is. ???
10-15 percecske nyújtózkodás, lustizás után, egyből kiugrottuk az ágyikónkból, hamar befejeztük a tegnap este elkezdett játékot és már mentünk is reggelizni. Ez a kis idő Anyunak elég volt arra, hogy...

-Keljetek fel kész a reggeli!

és a

-Keljetek fel kihűl a reggeli!

mondatokat "bekiabálja" a szobánkba. Megvallva az igazat jobban szerettük, ha már eleve hideg reggeli volt oda készítve; de mindegy, :( ilyen a gyermek sorsa. Arról pedig  végképp nem mi tehetünk, hogy a kölyök műsor elején vannak a legjobb rajzfilmek, és a reggelit csak tévé előtt lehet befejezni. Ebből eredendően a mustár csöpögős virsli vagy a morzsálós, potyogós, apró paprika darabokkal díszített kőrözöttes kifli és a tejcseppeket hagyó müzli ( ja! akkor még nem is volt müzli! Úristen, milyen egészségtelenűl étkeztünk) itt-ott, elvétve nyomokat hagyott a szőnyegenfotelonasztalterítőn. Szelaví!

Ebéd. Finom, zamatos, gőzölgő FORRÓ húsleves; mosolygós, ízletes, rántott csirkecomb, igazi falusi, magon nevelt csirkéből, amit a messzimama (állítólag) a kedvünkét nevelt. Mellé, szintén saját készítésű csemegeuborka, nem édes, nem savanyú, tökéletes. Azt a finom húslevest, amelyik olyan forró azt nem lehet gyorsan enni; ugye! Megy az idő, megy az idő! Azt már el sem merem mondani, hogy a legérdekesebb ifjúsági, és a legizgalmasabb kombojos filmek mikor kezdődnek, na, mikor, hát ebédidőben; fasza tök jó. Talán érthető, hogy az utolsó falatokat a szobában kell elfogyasztani (sajnos). Panír darabkák, uborkalé cseppek, újabb gondok; azt, hogy hová raktuk a csontokat és mibe töröltük a kezünket, fedje örök titok, de megoldottuk:)

Vacsora. Ennyi negatív élmény után a vacsorát inkább kihagytuk, persze éjszaka megéheztünk és irány a hűtőszekrény. Akkor meg... mi ez a fény, csukd be azt az ajtót, nem most kell enni. Pff."Nyomorult" egy gyermekkorunk volt :))

Fordítsuk komolyra a szót. Ma már csak mosolygunk az ilyen és az ehhez hasonló történeteken, tudjuk és valljuk az evés nem a szobába való. Az étkezést nyugodt körülmények közt és a konyhában vagy étkezőben végezzük; és tiszteljük az ételt valamint azt az embert aki a ételt készítette.

Köszönjük Anyu, megtanultuk, igazad volt (mint mindig), NEM ESZÜNK A SZOBÁBAN.

Anyu, egyvalamit viszont nem mondtál soha:

Nee főőzz a szoba közepén bográcsban !!! XD


Történt egyszer, hogy egyetlen, legszebb és legjobb fodrászom, Kati, egy kéréssel fordult hozzám. Természetesen ez nem volt más, minthogy főznöm kellene egy tök jó bulin.  Pompás, végre ismét a főzhetek a haveroknak és ismét bográcsban; imádom! Hamar megbeszéltük mit kell vásárolni a kajához, szokás szerint felsoroltam az élelmiszeripar legalább 50 alapanyagát és közöltem, amit vesztek, abból esztek. Én mindig abból főzök ami van, ami nincs abból meg nem; érdekes mi?! Az is igaz, hogy ami nincs abból lehet varázsolni. Felpörgök amimkor a Mamikám azt mondja: te mit eszel ma, nincs itthon semmi! Félóra múltán, azért megszoktam mutatni, hogy mit főztem abból a semmiből ami nem volt itthon. Na de vissza a bulihoz.
-És mikor lenne ez a buli?
-Vasárnap 9-kor.
-Vasárnap? 9-kor? Nem késő az?
-Reggel.
-Reggel 9-kor? Nem kora az? Milyen buli lesz ez?
-Tudod, felújítjuk a nagyszülők régi házát, ott fogunk lakni és úgy gondoltuk vasárnap leszedjük a tetőt.
-Az jó buli; az meg még jobb, hogy én meg főzni tudok :)
Ahogy meg volt beszélve, vasárnap reggel találkoztunk a háznál és neki álltunk tanakodni. Tanakodni, hogy lesz-e eső; amíg tanakodtunk az eső megeredt. Nem nagy eső, csendes, nyugodt, egész napos eső; na! pont erre volt szükségünk. Ekkorra a csapat már annyira elszánt volt (és különben is már elfogyasztottunk 1-2, hm...3-4 tériszonyt legyőző pálinkát), hogy a munkálatoknak nekiláttunk. Aha!? és én hol fogok főzni? Mivel más lehetőség nem nagyon volt, a szobákban meg már úgyis fel volt szedve a padló; ástam egy formás kis lyukat a tűznek, biztonságosan fölé a bogrács és már lehet is főzni. Igaz ami igaz,  eleinte a szomszédok átjöttek egyesével, hogy nincs-e valami probléma, mert a szobaablakon át gyanús füst gomolyog kifelé. Megnyugtattam őket, semmi gond, ha csak az nem, hogy esik ez a mocskos eső, de már ezt is megoldottuk. Kb. a 14-15-dik szomszédnál, aki az ajtóban állt "aggódóan" felajánlva segítségét, kezdtem érezni, hogy inkább a látvány érdekli őket, mint a tűzeset fennforgása.

Hát, így történt, hogy eddigi életemben egyetlen egyszer a szoba közepén bográcsoltam.
Bocs, Anyu! de tényleg nem mondtad, hogy ezt nem szabad.
















TETŐSZEDŐ GULYÁS

Hozzávalók:

60 dkg sertéscomb

30 dkg füstölthús

10 dkg kolozsvári szalonna

1 szál lecsókolbász

80 dkg burgonya

2 fej vöröshagyma

2-3 ger. fokhagyma

2 szál sárgarépa

2 szál petrezselyem gyökér
1-2 paprika, paradicsom vagy lecsó

fűszerpaprika

őrölt kömény, babérlevél

borsikafű, rozmaring

bors, só

A kockára vágott hagymát és szalonnát üvegesre pirítjuk, majd hozzá adjuk a szintén felkockázott sertéscombot és a füstölthúst. Amikor a hús elveszti nyers színét (egy picit le is pirulhat) sózzuk, borsozzuk és fűszerpaprikával meghintjük és beletesszük a darabolt paprikát és paradicsomot. Összeforgatjuk,1-2percig piríthatjuk még, de vigyázunk, hogy a paprika meg ne égjen mert az keserű lesz. Aztán felöntjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje, és mindig csak annyival, a jó pörköltnek is ez az egyik titka és így főzzük illetve pörköljük. Ízesítjük babérlevéllel, rozmaringgal és borsikafűvel. Amikor a hús már majdnem kész, hozzáadjuk a felkarikázott burgonyát és a zöldségeket és készre főzzük; az utolsó 10 percben beledobjuk a felkarikázott lecsókolbászt is.

Csak 1 javaslat: a füstölthúst elő is főzhetjük, így egy kicsit enyhül a füstös íze; és biztos, hogy megpuhul. Ha csülköt veszek általában előfőzöm, mert így a csont is könnyen ki jön belőle. Ha van egy kis zellerlevelünk, azzal is fokozhatjuk az ízét.

No comment, mert itt az év vége

Ha már unod a szendvicseket kell egy (két) Őrült ötlet.



PARTY MIGNON
9-12 szelet toast kenyér (vagy ahogy én hívom, kockás kenyér) lehet különböző fajta is.

Alapkrém:
25 dkg túró
10 dkg tejföl (ez mehet szemre is,de nem jó ha túl híg az alapunk)
bors, só
"Külső máz"
12-16 szelet lapka sajt
A túrót alaposan áttörjük és kikeverjük a tejföllel. Majd ízesítjük egy-egy részét apróra vágott sonkával, szalámival, zöldséggel (itt vigyázzunk a nedvesség tartalmára), zöldfűszerekkel, készítsünk körözöttet stb... Három emeletes szendvicseket készítünk, az ízesített túróinkkal, de az egyik szint lehet májkrém vagy valami pástétom is. A szendvicsek széleit levágjuk és utána négy kis kockát készítünk. 
A mini szenyákat letakarjuk egy szelet sajttal és ráolvasszuk sütőben vagy akár mikróban. A sajtnál vigyázzunk, csak egy-két pillanat kell hogy, bevonja a mignonunkat, ellenkező esetben az oldaláról lefolyhat.

:)

Mielőtt begolyóztam, kigolyóztam!




SAJTOS SONKAGOLYÓK
10 dkg gépsonkát és
10 dkg füstölt húst ledarálunk
1 db natúr tömlős sajtot hozzákeverünk.
Az kapott masszából golyókat formálunk és különböző magvakba, akár gabonapehelybe hempergetjük őket.

:)

Ideji utolsó receptem pedig nem más mint egy fittnesz borkorcsolya.



ZABPELYHES - TEPERTŐS RÉTES
25 dkg mustáros tepertőkrémet (ha nem kapunk, ilyen ízesítésűt akkor tegyünk bele egy teáskanállal) szobahőmérségleten „megolvasztunk”, hozzáadunk
15 dkg zabpelyhet és 1/2 dl tejet.
1 db tojást, 1 pohár tejföllel kikavarunk, egy keveset félre teszünk, a nagyrészt pedig a töpörtyűs masszához keverjük.
8 lapos réteslapot ketté vesszük (én általában 4-ével használom, de ettől el lehet térni). 
A lapok közt megcsepegettjük tejföllel, nem kell sok -éppen hogy- és pár csepp olajjal, megszórhatjuk egy pici zsemlemorzsával is. 
A tölteléket ketté osztjuk és a tészta szélére rakjuk, majd szépen felcsavarjuk. Ez a mennyiség nálam két rúd, de el lehet osztani négy felé is. A rétesek tetejét lekenjük a tejfölöllel, lenmaggal megszórva díszíthetjük, forró sütőben szép pirosra sütjük. 
Aztán jöhet a buli !!!



JÖVŐRE VELETEK UGYANITT !