Tej és gyümölcs avagy Tegnap elkaptak!

Tegnap elkaptak az utcán.

???

Az első pillanatban megpróbáltam elfutni, elmenekülni, de nekem már akkor sem megy a futás, ha rám jön a szapora 😂 ezért inkább megadtam magam. 😵

Ami a fenti két mondat között történt az természetesen és Őrült módom az ételeimmel illetve a sütimeimmel kapcsolatos. 

Mert mint azt tudjuk, legjobb süti a pogácsa és erre utaltam a napokban is. 

Az illető, aki elkapot végül is dicsérte a dolgaimat, de rákérdezett, hogy nekem valóban a pogácsa a legjobb süti? 

Igen!

Az jó.

Aztán beszélgettünk még egy kis ideig, hogy iagzándiból egyikünknek sem kedvencei a divatos habos-babos, nyimi-nyami trendi desszertek, ahol inkább a látványom van a hangsúly, de azért azt is megesszük, ha nincs más, persze utána fojtásnak egy darab pogi az jól jöhet 😉

Bezzeg a szép időkben a Drága Nagyik és az Anyuk csak úgy összekeverték, összeszórták, összegyúrták és már sült is a mennyei finomság, amit mi megpróbálunk leutánozni, de már sohasem lesz ugyan az; na azok voltak az igaz sütik, és ölég gyakran a legegyszerűbb alapanyagokból ami épp otthon volt.

Természetesen tiszteletben tartom a trendiséget is; akinek kedve van hozzá, keverjen, kavarjon, habosítson, zselésítsen, díszítgessen és hozzon nekem belőle, esküszöm hogy csak jót mondok róla. 

No, amíg ez bekövetkezik (az ajtón nyitva előttetek), addig én itthon előveszek egy kis tejet, pár tojást, némi lisztet, egy-két kanál lekvár...

...oksa, a lekvár helyett némi gyümölcsöt és... 

KLASSZIKUS TEJPITE,

  NEKTARINNAL ÉS FAHÉJJAL

Hozzávalók:

0,5 l tej

2 db tojás

12 dkg liszt + 1 ek.

5 dkg kristálycukor

2 cs. vaníliás cukor

40 dkg nektarin

őrölt fahéj

csipet só

vaj

A tejet, a tojással, a liszttel és a cukrokkal szép simára keverjük, egy kis őrölt fahéjjal és  egy csipet sóval ízesítjük.

A sütőt 200 fokra bemelegítjük.

A nektarint kimagozzuk, és felkockázzuk. - igényünk szerint meghámozhatjuk-

Egy kis tepsit (kb.20x30; az én bőven retro tepsim aljára 32 cm van ráírva) alaposan kivajazunk úgy, hogy minden része – a sarkok és az oldalak is - rendesen ki legyen kenve; majd  egy púpos evőkanál liszttel meghintjük.

Pár perc pihenés után (elég, ha a leírt sorrendben dolgozunk) a feldarabolt nektarint beleforgatjuk a tejes masszába és a tepsibe öntjük.

Az előmelegített sütőben 30-35 perc alatt szépen megsütjük.

Aki még nem evett, illetve készített ilyesmi finomságot, annak tudni kell, hogy a nyers „tészta” viszonylag híg, folyós; a sütés, pontosabban a sütőből való kivétel után, legalább 20 perc pihentetés után éri el a finom, laza, krémes, könnyen szeletelhető állagot; viszont a maradékot (ha van egyáltalán) fogyasztás előtt mindenképp melegítsük, langyosítsuk fel.

Ez a finomság hagyományosan gyümölcs nélkül készül, a tetején fincsi házi lekvárral tálalva.

Áfonya és levendula avagy Nem rég találkoztunk

Nem olyan rég találkoztam egy joghurt ("kivételes és érdekes" módon Magyar) ízesítésben az áfonya és levendula párossal - nagy lájk!

Pusztán csak akkora hatással volt rám, hogy a dicséret mellett,a következő édességgel reklámozni is akarom ezt a pompás duót!

TÖLTÖTT ZSEMLE,

   ÁFONYÁVAL ÉS LEVENDULÁVAL

8 db szikkadt zsemle (2-3 napos)

50 dkg túró

1 p. tejföl (150g)

3 dl tej

1+1 db tojás

18-20 dkg áfonya

10 + 5 dkg kristálycukor

1 cs. vaníliás cukor

2 ek. szárított levendulavirág

vaj

A zsemlék tetejét levágjuk, majd a belsejüket ügyesen kivájjuk úgy, hogy a külső héjrész ne sérüljön meg.

A tejet 5 deka cukorral és 1 tojással kikeverjük.

Egy tepsit kivajazunk; a zsemléket belemártjuk, beleforgatjuk a tejbe úgy, hogy mindenhol egységesen benedvesedjen, de ne ázzon szét, majd a tepsibe pakoljuk őket.

A túrót 10 deka cukorral, a levendulával és 1 tojással alaposan összekeverjük.

A zsemlék kivájt belét beáztassuk a maradék tejbe, majd a túrótöltelékhez keverjük.

Ezután a töltelékkel megtöltjük a zsemléket, a tetejükre halmozzuk a megtisztított áfonyaszemeket.

A tejfölt elkeverjük a vaníliás cukorral.

A zsemlék levágott tetejét, a vágott felénél 1-1 kis kanál tejföllel megkenegetjük és visszahelyezzük a zsemlékre, amikor ezzel is megvagyunk a maradék tejföllel szépen lekenjük a töltött zsemléink tetejét.

Előmelegített sütőben 180-200 fokon szépen egybesütjük, finoman megpirítjuk.

Ha ügyesen dolgoztunk, és még a zsemle minősége is kedvező volt, akkor egy kívül finoman roppanós, belül lágy, zamatos ajándékot kell kapnunk.

Körte és sajt avagy A desszertnek nem kell a túlzás

Egy desszertnek nem kell a túlzás, főleg ha már a körte és sajt is szerepel benne, ráadásul ölég markáns sajt.

Ezért is utaltam a címben arra, hogy ne túlozzuk el a cukrozását, higyjétek el nekem, így is finom. Nem mondom, hogy nem meglepő, hisz' a kéksajt azért megossza a népet rendesen, de aki szereti az nem ismer határokat, még akkor sem ha desszertben jelenik meg.

Persze aki bátor és mindenképp ki akarja próbálni, az kóstolgasson és igazítsa saját ínyére a krémet... ha gondolja cukrozza meg... 
...mert a cukortól finomabb lesz ám 😄😖

ALBERT POHÁRDESSZERT,

  KÖRTÉVEL ÉS KÉKSAJTTAL

Hozzávalók:

80 dkg körte (ne legyen túl puha)

4+(1) ek. kristálycukor

2 cs. vaníliás cukor

1,5 dl víz

25 dkg Mascarpone

10 dkg Gorgonzola (dolce)

12 db Albert keksz

A körtét meghámozzuk, negyedekre vágjuk, eltávolítjuk a magrészét, majd félcentis szeletkékre daraboljuk.

4 kanál kristálycukrot egy serpenyőben megkaramellizálunk, óvatosan felöntjük 1,5 deci vízzel, majd lassan forralva felolvasszuk, aztán beleszórjuk a körtét és 5-8 percig ugyanúgy, lassan rotyogtatjuk, ezután átöntjük egy tálba és jól lehűtjük.

A Gorgonzola-t egy villa segítségével összenyomkodjuk, a körte, már hideg pároló levével lazítjuk, majd hozzákeverjük a Mascarpone-t, 2 csomag vaníliás cukorral és ízlés szerint még 1 evőkanál kristálycukorral ízesítjük.

(Én kihagytam a kristálycukrot a krémből, mert a körte is finom édes volt, de ezt igazítsa mindenki saját ínyére, illetve azt sem tartom fontosnak, hogy az ilyesmi „bátor” desszertek nagyon (túl) édesek legyenek.)

A hozzávalókat poharakba rétegezzük, mégpedig a következő sorrendben, először egy evőkanálnyi körte, aztán egy darab keksz, erre egy kanál sajtos krém, majd megint keksz, körte, keksz, és a végén a sajtos krémmel zárjuk le.

1-2 órácskára hűtőben pihentetjük.

Scone és áfonya avagy Azok az édes angolok 1. ...ha teáznak

Mindig elmondom. Nem vagyok desszertes, édi-médis. Pont.
Új nóta...
A nagymamás, anyukás egyszerű, házi sütik, kényeztető nyamik mellet, nagyon szimpatikusak nékem az angol desszertek, amelyekben szintén a egyszerűség, a praktika, és a krémesség fog meg.
Kinéztem magamnak egy-kettőt finomságot amit megszeretnék veletek osztani, persze a kíváncsiság is hajt egy picikét (azért még is csak édesség 😉).
A sorban elől álljon egy klasszikus, édes pogácsa, a Scone, az ötórai tea mellé, és ez nem más mint, egy vajas, omlós tészta kisebb-nagyobb pogácsaformára kiszaggatva. 
A krémességet pedig a "tölteléke" adja, ami (csak úgy mint a Scone receptje) ahány ház, annyi szokás módon lehet; és két részből áll,  frissen felvert tejszín vagy mascarpone és valami pikáns gyümölcs vagy lekvár.
Erről többet nem is akarok mondani (azért még is csak édesség 😉).
...egyébként, és természetesen fincsi.

SCONE,

  ÁFONYÁVAL ÉS MASCARPONE-VAL

-angol édes pogácsa, ötórai tea mellé-

30 dkg liszt

2 db tojás

10 dkg vaj

5 dkg cukor

2 cs. vaníliás cukor

½ dl író

2 tk. sütőpor

szerecsendió (elhagyható)

csipet só

25 dkg mascarpone + porcukor ízlés szerint

áfonyalekvár vagy áfonya esetleg mindkettő

Egy tálban összekeverjük a lisztet a sütőporral, hozzáadunk egy csipet sót, (egy picike frissen reszelt szerecsendiót), a cukrot és a vaníliás cukrot, majd belereszeljük a vajat, és a kezünkkel (a tenyereink közt) szép egyállagúvá morzsoljuk.

A tojást és az írót alaposan összekeverjük, majd összedagasztjuk a lisztes-vajas résszel.

-Ez egy omlós vajas tészta, tehát dolgozzunk gyors mozdulatokkal, mert a kezünk hőjétől is olvad a vaj; ha túl puhának érezzük a tésztát, akkor frissentartó fóliába csomagolva pihentessük hűtőben 25-30 percig. -

Amikor a tésztánk összeállt, kb.2cm vastagra kinyújtjuk, aztán egy 6 centis pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, vastagságától függően 15-16 db lesz belőle.

220 fokra előmelegített sütőben 13-15 perc alatt szépen megsütjük.

A pogácsáinkat hagyjuk kihűlni, majd félbevágjuk, és édesített mascarponéval és áfonyával megtöltjük, mintha egy édes szendvicset készítenénk.

A mascarpone helyett használhatunk frissen felvert tejszínt is.

A mascarpone-ba – tejszínhabba- keverhetünk lekvárt vagy a friss gyümölcsöt.

Több recept is 5 centis szaggatót ír (kb.20 db), de angoloknál nagyobbakkal is lehet találkozni.

Az írót, lehet tejszínnel is helyettesíteni, de szerintem íróval jobb.

Kávé és pite avagy Egy kicsit mokkáztam

Ma egy kicsit elmókáztam a vásárlást és ölég gyenge minőségű tejszínt vásároltam, pedig egy jó kis "kapucsengő" sütit terveztem...

No, de oda se neki, ezt is meg kellett oldani, ha már egyszer az van, hogy ez van.

Na ja, a sors, és a figyelmetlenség általában felülírja a dolgainkat.

De végül is....

MOKKAPITE, FAHÉJAS TEJSZÍNNEL

Hozzávalók:

15 dkg liszt

15 dkg olvasztott vaj

15 dkg kristálycukor

2 db tojás

2 tk. őrölt kávé

1/2 dl főzött kávé

1 cs. vaníliás cukor

2 mk. sütőpor

Finom, jó minőségű tejszín, felverve, amit cukorral és fahéjjal ízesítünk.

A sütőt előmelegítjük.

A lisztet a 2 mokkáskanál sütőporral, és az őrölt kávéval összekeverjük. (A sütőpor, a jobb eloszlás érdekében, mindig előre keverjük el a liszttel.)

A tojásokat szét választjuk.

Az olvasztott (nem forró) vajat a cukorral, majd tojások sárgájával, aztán a kávéval (ez sem meleg) alaposan összekeverjük. A túl meleg vajtól és kávétól a tojás kicsapódhat.

Ezután belekeverjük a sütőporos-lisztet és a 2 teáskanál őrölt kávét.

A tojásfehérjéket, a vaníliás cukorral felverjük, majd a kávés részbe, alulról, felfele ívelő mozdulatokkal, óvatosan beleforgatjuk, vigyázva arra, hogy a habot ne „törjük” szét.

Az így kapott tésztát a sütőpapírral bélelt, püspökkenyérformába (31cm) borítjuk, egyenletesen eloszlatjuk, és 180 fokon, 30-35 perc alatt szépen megsütjük.

A tejszínt, egy kis cukorral felverjük, őrölt fahéjjal ízesítjük, és a pitemellé kínáljuk.

Túró és tárkony avagy Jó értelemben, érdekes

Amikor az emberfia egy új ízzel, egy új kombinációval találkozik, nem árt egy pillanatra letisztítani az agyunkat, és úgy értékelni, tehát elvonatkoztatni, a megszokott ízektől.

Egyébként erre, létezik egy "bölcs" vélemény: -Aha, érdekes!
A napokban eszembe jutott, egy szlovén kollégák által kedvelt, illetve Szlovéniában gyakori, hagyományos, népi, klasszikus ízesítés, amit kalács, és hasonló kelt tészták töltelékénél használnak.

Gondoltam rákeresek a neten, és nagy (na, azért nem olyan nagy) meglepetésemre nemigen találtam rá hivatkozást illetve receptet. Sőt!

No, gondolhatjátok, hogy több se kellett nekem hogy közkincsé tegyem, ezt a pompás és meglepő íz-varázslatot 😉

Ami jó értelemben érdekes, és finom 👌 

TÁRKONYOS-TÚRÓS KIFLI

36 db

Hozzávalók:

-a tészta-

45 dkg liszt

10 dkg vaj

1 tojás + kenés

2 dl tej

3 dkg élesztő

3 ek. kristálycukor

2 cs. vaníliás cukor

csipet só

-a töltelék-

45 dkg túró (gyanítom az idő, árpolitikai, vasfoga rágta le, azt az 5 dekát, az elmúlt években)

3-4 ek. tejföl

10 dkg kristálycukor

4 tk. morzsolt tárkony 

Az élesztőt, a cukorral ízesített, kézmeleg tejben felfuttatjuk.

A vajat szépen elmorzsoljuk a liszttel, és hozzáadjuk a vaníliás cukrot, valamint egy csipet sót.

A vajas lisztbe mélyedést készítünk, beleütjük a tojást, hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt, és laza mozdulatokkal, de alaposan összegyúrjuk, bedagasztjuk.
(Ugyi, már többször írtam, hogy a finom kelt tészták, gyúrásakor, inkább a kezünket lisztezzük, ha kell többször is!) 

Az így kapott tésztánkból 3 egyforma cipót formázunk, és langyos helyen duplájára kelesztjük.

A túrót, tejföllel és a cukorral kikeverjük, morzsolt tárkonnyal ízesítjük.

(Túrót, többféle állagban kaphatunk, amit a tejföl mennyiségével lazíthatunk szükség szerint, az is előfordulhat, hogy kevesebb tejföl kell, mint amit írtam, a lényeg, hogy ne legyen túl híg. Természetesen, ha van friss tárkonyunk, akkor még finomabb, zamatosabb lesz a töltelék.)

A cipóinkat kb. 35 centis körökké kinyújtjuk, aztán egy éles késsel 12 egyforma cikkre vágjuk.

A cikkek külső széleire egy teáskanál segítségével elhelyezzük a tölteléket, és ügyesen feltekerjük őket.

Tepsire, sütőlapra pakoljuk a kifliket, tetejüket felvert tojással lekenjük, és langyos helyen újabb 30 percig kelesztjük.

Előmelegített sütőben, 200 fokon 20 perc alatt szépen megsütjük

(A sütőjét mindenki maga ismeri, tehát sütés közben figyeljük, ezt a finomságot.)

Dara és mák avagy Hagyományőrzés

Ezt az egyszerű kis mannát, a közel múltban elevenítették fel, valamelyik csatorna hagyományőrző műsorában.  Aztán nekem is kezdett derengeni, valamiféle kölyökkori, nagyis élmény, Zalából....

De a derengés helyett, inkább, és azonnal, a dermesztés választottam, és szinte már éreztem is az ízét, ami nálam egy ici-pici mákkal is kiegészült.

MÁKOS-RIZIKE,

  HECSEDLI LEKVÁRRAL

Hozzávalók:

15 dkg búzadara

5 dl tej
2 ek, darált mák

3 ek. kristálycukor (vagy ízlés szerint, de a lekvár is édes lesz!!!)

1 cs. vaníliás cukor

csipet só

hecsedlilekvár (csipkebogyó)

liszt, tojás, zsemlemorzsa

Egy kis tepsit vagy tálcát frissentartó fóliával kibélelünk.

A búzadarát, egy csipet sóval ízesített vízben folyamatos kevergetéssel nagyon sűrű masszává főzzük, a végén hozzáadjuk a cukrot, és a mákot.

A tepsibe vagy tálcára borítjuk a még meleg masszát, egy enyhén megvizezett kanállal kb. 1 centi vastagságúra nyújtjuk, és hűtőben kidermesztjük.

Dermesztés után, a fólia segítségével kifordítjuk egy deszkára, tetszőleges formára daraboljuk, és a hagyományos módon panírozzuk, ill. a tojást vaníliás cukorral ízesítjük, forró olajban kisütjük.

Frissen melegen (ilyenkor a legfinomabb), pikáns hecsedlilekvárral kínáljuk.

Kávé és mogyoró avagy Majdnem az

A következő kreálmányom, nem más, mint egy "feltalálom magam ötlet".

A story: Tegnap ünnepeltünk, (mindenki, Ti is), gondoltam kényeztetem magam egy kicsit, és ha már ünnep, akkor stílusosan legyen Kossuth kifli 👍

No, akkor készüljünk hozzá.

Hoppá! Nincs itthon dió. Nem baj, jó lesz a mogyoró is. Az meg csak szeletelt van..., oda se neki.

Amikor ráeszméltem, arra, hogy a pogácsaszaggatóim egész máshol vannak, mint én, akkor már nem volt visszaút..., valamit még variáljunk rajt.

Hát, ez van Drágájim; így is történhet egy recept 😉😁

SZIESZTA SÜTEMÉNY

Hozzávalók:

20 dkg liszt

20 dkg puha vaj

4 db tojás

18 dkg porcukor

2 cs. vaníliás cukor

3-4 tk. őrölt kávé

2 mk. rum aroma, (mert ez mindig van itthon; rum csak egy kis ideig…, hm… nem is értem 😇)

½ cs. sütőpor

5 dkg szeletelt mogyoró (mandula vagy dió)

 A sütőt bemelegítjük.

Egy kis tepsit (32/20) sütőpapírral kibélelünk.

A lisztet a sütőporral összekeverjük. (Ezt mindig ajánlatos így csinálni, mert a sütőpor egyenletesebben elkavarodik a lisztbe.)

A tojásokat szétválasztjuk.

A puha (nem olvasztott) vajat a porcukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tojások sárgáját, a 3(4) teáskanál kávét és az 2 mokkáskanál aromát.

Ezután belekeverjük a lisztet, amit célszerű (könnyebb a dolgunk) 2-3 adagban adagolni.

A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, félúton beleszórjuk a vaníliás cukrot.

A tojáshab kb. harmad részét, kicsit bátrabb mozdulatokkal belekeverjük a „sűrű” kávés tésztába, majd a többi habot, finoman, alulról felfelé irányuló mozdulatokkal beleforgatjuk, ügyelve arra, hogy a habot, ne nagyon törjük szét.

Az így kapott tésztát a tepsibe borítjuk, egyenletesen eloszlatjuk, a tetejére szórjuk a mogyorót, és 180 fokon, 25-30 perc alatt szépen megsütjük.

Ez lényegében egy egyszerű kis sütemény, de feldobhatjuk egy kis vanília mártással; illetve (én ezt választottam) laza, délutáni, kávézás pompás kiegészítője lehet.