Répa és hús avagy Megoldottam

Már régóta tervezgetem, hogy egy igazi jó torosrépát készítek saját ínyemre és a legegyszerűbben. Aki nem ismerné ezt, elárulom a nagy titkot, ez lényegében ugyanolyan mint a toroskáposzta, csak épp savanyított tarlórépából (kerekrépából) készül.
No ezzel igazándiból kettő probléma van:

1. viszonylag ritkán (sőt) tartok disznóvágást itt fent az első emeleten..

2. savanyított répát is ritkán tudok szerezni, vagy legalább is nem akkor kapható a zöldségesnél amikor ihletem támad rá, illetve pár éve vásároltam egy nagy üzletbe, de az vastag volt és inkább egy fincsi savanyúságra emlékeztetett az íze.

Mindegy, ezt is beírom a majd-ok közé 😉

Na de, kérem szépen és tisztelettel, itt lép be a képbe Irenke, aki a minap azzal (és egy zacskóval) csengetett be hozzám, hogy -"ugye szeretem a répát is?" Naná! ...és a mindent is! 

Alakul a dolog répa már van, gyerünk a fagyóba.. ez a darab hús pont jó lesz... ja ez marha... pff, oda se neki... a répa hm... hát az meg úgy a maga valójában van és kicsit még földes is... most már nincs visszaút... meg kell oldanom... 👊

És megoldottam ezt is...csak úgy, mint a mindent is 😁😇

FEHÉRBOROS RÉPAFŐZELÉK

  KOLBÁSSZAL ÉS MARHAHÚSSAL

Hozzávalók:

50-60 dkg marha pörkölthús (lábszár, lapocka v. comb)

15 dkg parasztkolbász

10 dkg kolozsvári szalonna

1 nagy fej vöröshagyma

3 ger. fokhagyma

3-4 db paprika

1 db paradicsom

1 p. tejföl (150g)

3-4 ek. liszt

fűszerpaprika

őrölt kömény

majoránna

1 kg tarlórépa / kerekrépa (nem baj, ha picit több)

1 dl fehérbor

1 ek. almaecet

8 szem borókabogyó

só

sertészsír

A tarlórépát megtisztítjuk, meghámozzuk, majd nagylyukú reszelőn belereszeljük egy tálba, megszórjuk 1 teáskanál sóval, ráöntjük a fehérbort és az almaecetet, hozzáadunk 6-8 szem zúzott borókabogyót, majd alaposan összekeverjük, picit megnyomkodjuk és felhasználásig félretesszük.

A marhahús felkockázzuk, a kolbászt felkarikázzuk, a paprikát és a paradicsomot felszeleteljük, feldaraboljuk.

A vöröshagymát és a szalonnát felaprítjuk, sertészsíron üvegesre sütjük, hozzáadjuk a húst és kevergetve addig sütjük amig elveszti nyers színét, ekkor megsózzuk, belekeverjük a paprikát és a paradicsomot, zúzott fokhagymával, köménnyel, majoránnával ízesítjük, meghintjük egy kis fűszerpaprikával, aztán vízzel felöntögetve -lényegében és gyakorlatában- pörköltet készítünk.

Amikor a hús már kellően megpuhult hozzáadjuk a kolbászt és a finoman kinyomkodott répát (nem kell túlságosan, hisz’ ebben vannak az ízek), felönjük annyi vízzel, hogy épp ellepje és összeforraljuk. A répának nem kell sok főzés.

Befejező műveletként tejfölös habarással sűrítjük.

Tálaláskor tejfölt kínálhatunk pluszba mellé.

Savanyú káposzta és répa

Vajon létezik-e olyan ember aki nem ismeri a világ egyik legegyszerűbb és legnépszerűbb vitaminbombáját a savanyú káposztát.

A káposzta rendkívül magas C-vitamin tartalmát még a savanyítás után is megőrzi, az A-vitamin tartalma is előkelő helyet foglal el. Szabályozza a vércukorszintet, csökkenti a koleszterinszintet, egyes vitaminjai erősítik a csontokat és az immunrendszert. A vérképzésben nagy szerepe van a benne levő folsavnak, fluornak és vasnak. A cink, a réz, a mangán a baktériumok és a vírusok ellen nyújtanak segítséget. Salaktalanít és fogyaszt, de a savanyúkáposzta diétát, csak rövid ideig (1hét) szabad csinálni, mert a szervezetnek más tápanyagkora is szüksége van. Alapvetően a savanyúkáposzta az egy forma (ill. van fehérboros is) de, mégis ízesítésében kicsi különbségek lehetnek. Ha tehetjük olyan helyen vásároljuk (pl.:piac) ahol módunkban áll megkóstolni. Ja!-a savanyúkáposzta nem fehér, a feltűnően "szép, tiszta, világos" fajtáról tudni kell hogy, valószínűleg valamilyen mesterséges savanyító anyagot használtak hozzá.



A savanyú répa hasonló jó tulajdonságokkal rendelkezik mint a káposzta. Mindenképp említésre méltó a C-, A-, B1-,B2-vitamin mellett a kálium, foszfor és vas tartalma is. Az alapjául szolgáló kerekrépa ill. tarlórépa a káposzta félék családjába tartozik. Íze picit talán a retekhez hasonlít egy gyenge karalábé beütéssel, ez a "csípőssége" a benne levő mustárolajnak köszönhető. Színe a fehértől a liláig terjed. Már az ókorban ismert és alapvető élelmiszer volt, Európában a burgonya előtti időben igen fontos szerepet töltött be. Manapság a világ minden részén előszeretettel használják (hogy,a franciákról ne is beszéljek) a legkülönbözőbb módon. Nálunk sajnos kissé el lett felejtve és inkább takarmányozás céljából termesztik. A mi környékünkön (Vas, Zala) is eléggé megosztja véleményt, és jó formán csak a savanyított változatát készítik. Ugyanúgy savanyítják mint a káposztát, de Miklósfán ahol évente megrendezik a Kerekrépa Főzőversenyt, élesztővel, tehát kovásszal készül. Na!- ennek a kovászos változatnak a leegyszerűsített formáját megtaláltam egy oldalon, persze (csak picikét) variáltam rajta és ma este el is készítettem. Amennyiben sikerül és érdemesnek tartom rá, a hétvégén megosztom veletek.

Disznóságok 1.

Több mint 20 éve, egyetlen egyszer, disznóvágáson voltam Ajkán.

Természetesen évente 1-2 alkalommal jártunk nagyszüleimhez is, de ez az Ajkai olyan mély nyomot hagyott bennem hogy, meg kell osztanom veletek ennyi év távlatából is. Talán nem véletlen, hiszen három új dologgal is találkoztam. Az első rögtön a perzselés, a számomra megszokott "lángszóró" illetve "pörzsölő" helyett, ezek betakarták "szómáva"(szalmával) és meggyújtották. -Na! mondom fa..a, mehetek boltba, ha enni akarok valamit- és egy kósza könny cseppet is eldörzsöltem a szemem sarkában, látva a lángra lobbant disznót. Nem tudtam eltitkolni meglepett csalódottságomat. Amire sikerült a családnak megvigasztalnia, már faragtam egy kis keresztet, kukorica szemekkel és krumplihéjjal díszítve és egy táblácskát is raktam rá.

Miss Röfi
Első látásra megkedveltelek,
De szerelmünk csak szalmaláng volt,
Ami a vesztedet okozta,
Óh, hogy, szerettelek volna
-megenni. Isten veled !
Most meg jöhet egy genya-szenya.

Alig-alig tértem magamhoz, jött a második meglepetés a "fejre bontás". Én addig csak az úgynevezett "rendfán" történő, lógatott bontást ismertem és láttam. De itt, a hófehérre tisztított disznót felhasaltatták a bontóasztalra, -elvégre a disznó is ember, ne feküdjön a földön. Aztán jött Lajos a böllér. Vakítóan csillogó kései, szamurájos pergetésével semmi perc alatt kikapta mind a négy lábat. Nem akartam szólni hogy, ezt nem így szoktuk,mert -Lajos érti a dolgát! Na meg aztán, Lajos már meg ivott reggel,öt boros-teát a pálinkái mellé, azóta szigorúan csak fröccsöt iszik. 
Ha el tudsz képzelni, egy disznófejű, dagadt, fehér bőrű, mutáns rozmárt vagy egy rosszul sikerült, kínai malac lufit, akkor előtted van, hogy, hogyan nézett ki ez a szerencsétlen coca. 
De, Lajos érti a dolgát, ügyesen ketté hasította, kiszedte a belsőségeket, stb. úgy hogy, a végén csak a fej maradt ott az asztalon, mint egy trófea. Hát ez a fejre bontás.
Ezek után következett a húsok szortírozása, darabolása,-ez a sóba, ez a füstre, ez a fagyasztóbba, ez ide, ez oda, a többi meg mehet a levesbe. Az abálék rotyog az üstbe, a rizskása gőzölög, az asszonyok tisztítják a belet (erre, most nem térnék ki részletesen) és már készül a véreshurka. Fogy a fröccs. Ámultam, bámultam hogy, ez a Lajos mennyire érti a dolgát, és milyen vicces, és egyre viccesebb. Próbáltam hasznossá tenni magam:
-Ledarálom a májat, a hurkához!
-Ne, nem szeretjük mi a májashurkát.
-...fel csíkozom, resztelt májnak!
-Nee, nem szeretjük mi a -ekkor már kicsit akadozott a nyelve-rlesztelt májat.
-...megkaparom, májgaluskának!
-Neee, nem szeretjük mi a mjájgraluskát.
-...kiviszem a kutyának!
-Ne! bár a kutyát szeretjük de, ne.
-Hát, akkor mi legyen?
-Krockázd belle a kápusztába.
-A káposztába?
-Jajam, a kápuszttába.
Akár hiszitek, akár nem, olyan finom lett így ez a káposzta hogy, azóta is emlegetem és ajánlom mindenkiknek. Most veletek is megosztom a receptjét, bár egy kicsit már variáltam rajt, ugyanis a környékünkre jellemző savanyú répából készítem.



TOROS RÉPA, MÁJJAL ÉS BORRAL
Hozzávalók:
80 dkg savanyított répa
30 dkg sertéscomb vagy lapocka
30 dkg sertésmáj
10 dkg szalonna
10 dkg sárgarépa
10 dkg petrezselyemgyökér
1 kis dob. paradicsompüré (70 g.)
1 fej vöröshagyma
1 ger. fokhagyma
1dl fehérbor
liszt, só, bors
fűszerpaprika
őrölt kömény
babérlevél
majoránna
zsálya, szegfűszeg
A felkockázott hagymát és szalonnát zsíron üvegesre pirítjuk, majd hozzáadjuk, az 1x1 centis kockára vágott húst és májat. Amikor a hús elveszti nyers színét belekeverjük a paradicsompürét, egy picit összepirítjuk, vigyázva hogy, a püré ne égjen meg, aztán fűszerpaprikával meghintjük és pörkölthöz hasonlóan főzzük. Közben ízesítjük, és még 2 szál babérlevéllel és 4-5 szem szegfűszeggel is bolondítjuk. Amikor már majdnem puha a hús, rádobjuk a félkarikára vágott sárgarépát és gyökeret, valamint a savanyított répát és felöntjük. Mielőtt a répánkat készre főznénk, 1 dl fehérbort hozzá lottyintunk, 1 kanál zsírral, 2 kanál liszttel és 1 gerezd fokhagymával rántást készítünk és ezt is hozzáadjuk. Jól kiforraljuk, ha szükséges utóízesítjük (pl.:még egy kis bor vagy egy csepp ecet, csípős paprika, akár tejfölös habarás), tálaláskor tejfölt kínálhatunk mellé.