Díjat kaptam 2.

Isteni dolog így ébredni, pontosabban egy egészséges reggeli és torna után ezzel a flash-el kezdeni a napot! 

(Egy őszinte vallomás: sajnos ma ismét ki maradt a torna; ha csak azt, nem soroljuk ide, hogy kétszer elborult a mankóm és le kellett hajolnom érte :/ )

Na, de vissza a boldogsághoz.

Egy mosoly, egy ölelés, egy puszi, egy kéz szorítás, aminek öröké megmarad a nyoma.

Nem nagy dolog, tudom (dehogynem) és mégis ad egy löketet az emberfiának arra és azért, hogy talán megéri csinálnia azt amit valamikor és valamiért elkezdett.

Egy kis semmiség; lehet, de baromi jó érzés, hogy gondolnak rád; túl azon, hogy követőid sokasága és a visszajelzéseik is nagyon-nagyon tudják inspirálni az alkotóvágyat (sőt).

Ezt felfoghatjuk úgy is mint egy, afféle szakmai díj, amit bloggerek egymás közti szimpatizálásaként megkap a kiválasztott. Maga a díj, az elismerés olyan mint egy felbecsülhetetlen családi emléktárgy; vigyázol rá, megbecsülöd, gondosan leporold minden nap, bár a vitrinben előkelő helyet foglal el, de aztán majd az idők teltével csak te tudsz majd róla, csak neked jelent valamit, csak a te szíved dobban meg amikor ránézel...„a többi néma csend.”  De ez így JÓ! és KÖSZÖNÖM.

A díjról röviden: tehát ez egy vándordíj, amit bloggerrek adományoznak egymásnak.

Cserébe négy kérdésre kell válaszolni illetve magadról infókat megosztani, és tizenegy (ha már eccer VB van, ők lesznek a te csapatod :) ) szóval 11 bloggernek tovább vándoroltatni. 

Az a drága ember akitől a díjat kaptam nem más mint: Zsuzsi a Pálmafa Project szerzője
...és akkor a kérdések és a válaszok 
 1. Ha életed végéig csak ugyanazt az ételt ehetnéd minden nap mi lenne az?
     Rántott csirkeszárny, burgonyapürével és ubisalival
 2. Ha választhatnál egy éttermet a világ bármely táján, hova ülnél be legszívesebben vacsorázni?
     Szívesen bekukkantanék Jamie,  FIFTEEN LONDON'S éttermében, két ok miatt is, isten bizony meg kóstolnám ennek a „brit gyereknek” a kajáit, a másik pedig az az elképzelés, felkarolás amiért létrehozta ezt az éttermet. 
3. Milyen pluszt ad az életedhez a blogírás?
    A segítés örömét, azaz, hogy tudok (remélem) segíteni, ötleteket adni, a kisvárosi konyhára hangolva, egyszerűen, egyszerű, könnyen beszerezhető alapanyagokból. Szerencsére egyre több pozitív visszajelzéssel.
4. Mikor sportoltál utoljára és mit?
    Hmmm... erre sajnos nem tudok komolyan válaszolni, de mint azt fent is említettem, reggel kettőször is lehajoltam a mankómért, illetve rendszeresen résztvevője vagyok az összes Sport szelet-es nyereményjátéknak :)

...az én kérdéseim pedig:
1. Miért kezdtél el blogot írni?
2. Van-e és ha van mi a célod a blogolással? 
3. Van-e kedvenc alapanyagod és miért az?  
4. Ki a kedvenc magyar szakácsod?

...a választottjaim a következők:
Kriszta konyhája 
Szofika a konyhában  
Megfőzlek 
Barbi konyhája 
Konyhalál 
Sarokkonyha 
Sütimizéria 
Dina világa 
A tetovált lány konyhája 
Csak mert szeretem 
Notburga konyhája 

Természetesen ez csak „erőszakkal” tömörített lista, és tudnám még fojtatni az idők végéig :/
Ugyan akkor azt is el kell mondani, hogy biztos lesznek átfedések és vannak olyanok aki nem nagyon lájkolják az ilyesféle dolgokat vagy éppen egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudnak vele foglalkozni, ezt maximálisam megértem és tiszteletben tartom.
Elnézést, ha ezzel valamelyikőtöket zavartam! 
Szép napot mindnyájatoknak!