Ricotta és kolbász avagy Szerdán kezdődött a csütörtök

Amikor azt mondom, Fantázia, Bátorság, Jó étvágy! arra gondolok, hogy nem vagyunk ölég bátrak, fantáziadúsak az ételeink készítésének során. 

Mert mi a valóság, ha őszintén belegondolunk?

Mindenkinek megvannak a jól bevált, imádott étkei, amit gyermekkorunk óta szívesen fogyasztunk, ma már a családunk is; és mekkora katarzis volt, amikor először sikerült elkészítenünk ugyanolyanra finomra (majdnem) mint Anyáé volt. 

Ezzel lényegében nincs is baj.

De, itt jövök én, és azon vállalkozó szellemű "hősök", akik veszik a Bátorságot és a Fantáziájukat, aztán kinyitják a hűtő(kamra)ajtót, aztán abból alkotnak amit ott és akkor találnak. Egyébként ez dolog arra is tökéletesen megfelel, hogy elhasználjuk a hűtő mélyen megbújó kis darabka ezt-azt...

...és Ti, Arandrágabarátim, ezt jól tudjátok, hisz' körülbelül nagyon sokszor leírtam már, de mégis úgy érzem, nem lehet elégszer.

Na, picit ilyen a következő szendvicskémem is, ami létének elején egy kis apró falatkaként kezdte 😉

KOLBÁSZOS RICOTTAKRÉM,

  TORMÁVAL ÉS FRISS KAPORRAL

Hozzávalók:

25 dkg ricotta

10 dkg lángolt kolbász

2 ek. csemege torma

friss kapor

szükség szerint só

Figyelem!!! Ez most egy kicsit bonyolultabb recept, tessék odafigyelni, mert csak egyszer írom le!!!

A kolbászt apró kockákra daraboljuk, a kaprot felaprítjuk, majd a ricottával és a tormával alaposan összekeverjük, (ha szükségét látjuk, sózhatjuk, én nem tettem) aztán 1 éjszakán át hűtőben érleljük, hogy az ízek jól eggyé váljanak.

Rozsos pirítósra kenve pompás kis reggeli lehet, vagy vacsi… uzsi… tizórai… éhség falat… vendégváró… csak úgy… meg ilyesmi…