Mákod van

Valamikor régen egy ország-barangolós televízió műsorban találkoztam először a mákos-kukoricával. Talán mondanom sem kell, egyből rákattantam. 

A műsorban egy nénike elmondta, hogy ezt az étket ők általában tollfosztáskor szokták készíteni vacsorára. A kukoricát előtte nap lemorzsolták és beáztatták; másnap akár 5-6 órát is főzték majd darált mákkal és porcukorral összeforgatva kínálták. Azokon a portákon ahol kenyeret is sütöttek, ott a kemencében készítették agyagedényben. A tálalással nem sokat pepecseltek, ugyanis az asztalközepére helyezett tálból evett mindenki és így csak a főzőedényt, egy nagyobbacska tálat és a kanalakat kellett elmosni.

A későbbi időkben pedig már az „onokák” kedvencévé is vált; és ha úgy szerették, mézzel, pár csepp citromlével vagy citromlével elkevert fahéjas mézzel majszolták ezt a mennyei mannát.

Más vidékeken a karácsony előtti böjt és a nagy péntek nélkülözhetetlen fogása volt.

Én a mákos-kukoricát konzervből szoktam készíteni, mert annak van egy kis édeskés íze (nem bízom a véletlenre). 

Most azt a feladatot tűztem ki magamnak, hogy egy kicsit népszerűsítsem ezt az egyszerű, de nagyszerű népies ételfélét. 

Bátran ajánlom mindenkinek, hagyományosan vagy az általam készített módon. 

MÁKOS-KUKORICÁS POLENTA
Hozzávalók: 
30 dkg kukoricadara
2 dl tej
8 dl víz
15 dkg kristálycukor   
25 dkg kukorica (konzerv)
5 dkg mák  
5 dkg porcukor
5 dkg vaj 
őrölt fahéj
egy csipet só 
A víz és a tej keverékét, amit  egy csipet sóval és fahéjal ízesítettünk felforraljuk. Amikor kezd forrani, beleborítjuk a kukoricadarát, elkeverjük. Legyengítjük alatta a tüzet és nagyon lassan, fedő alatt,  30-35 percet pöfögtetve főzzük; közben bele-belekeverünk.
A kukoricát jól lecsepegtetjük és elkavarjuk a mákkal és a porcukorral, félretesszük pihenni, hogy összeérjenek a ízek. 
Amikor a kása megfőtt, levesszük a tűzről és hozzáadjuk a kristálycukrot, és a vajat, majd alaposan összeforgatjuk a mákos-kukoricával.
Melegen, egy kis barack vagy szilva lekvárral. Hidegen, ahogy én szeretem, két kanál segítségével kigaluskázva, tejszínhabbal és mézzel. 

Amennyiben a hideg változat mellett döntünk; egy frissentartó fóliával kibélelt őzgerinc-, vagy pástétomformába is megdermeszthetjük és szeletelhetjük (bár ez kicsit laza a szeleteléshez, de megoldható).  Akár külön tálkákban is adagolhatjuk, mint a pudingot.

TUDTAD? „A kukoricában folsav is található, amely az ivarszervek egészségéhez szükséges; valamint B-vitaminok, amelyek azért hasznosak, mert energiát adnak és ellenállóvá tesznek a stresszel szemben.”