A vadászfeleségek

Június 16 az idei nyár talán legelső és legmelegebb napja, ráadásul még hétvége is.

Csörötnek egy rohamosan fejlődő, szépülő vasi kis falu jobbnál-jobb programokkal, rendezvényekkel. Idén hetedik alkalommal rendeztek Halászlé főzőversenyt az Akácfa Kempingben, ami attól is érdekes, hogy engem kértek fel a zsűri elnökének.

Próbáltam időben, már tíz óra előtt odaérni, de ekkor már rotyogtak az alapok.

 Edina (az egyik szervező) röviden felvázolta a napi programot és utamra bocsájtott, hogy ismerkedjem a csapatokkal.

Én nem tudom, hogy hogyan (én nem mutatkoztam be sehol mint zsűri; jó az is igaz nem vagyok egy apró, tömegben könnyen elbújó emberke), de mindenhol  csillogó szemekkel, hamvas, hűtőtáskában gondosan őrzött pálinkával és a nap melegének köszönhetően, frissnek tűnő „mégkisemhűlt” langyos pogácsákkal, kráflikkal valamint fincsi sütikkel fogadtak. Nem is tudtam, hogy ilyen jó zsűrinek lenni. Itt szeretném közzé adni (aki olvassa adja tovább) szívesen vállalok, hasonló rendezvényeken zsűrielnöki posztot ;) A sok földi jó mellett azért figyeltem a munkálatokat, ki hogy dolgozik, nem minthogyha ez befolyásolta volna  döntéseimet, pontozásomat, de azért illik körbejárni az ilyen "nagy" embernek.

 

Azt hiszem láttam a halászlé készítésének minden módját, a klasszikusokon keresztül a vörösborosig és még zöldséges variáció is akadt. A nagy meleg ellenére mindenki becsületesen dolgozott a izgatott tinédzserektől a magabiztos "nagy" öregekig. Részemről külön tisztelet illeti a

 női csapatokat.

A szorgos férfi kezek...

...és a nő egyedül.

Tűzessen  sütött le a nyári nap sugára, 
de senki sem gondolt most a nyugágyra.
Szűrés. szálkázás, passzírozás; 
ki így, ki úgy, a leleményesek amúgy.
Mindenki a maximumot szerette volna kihozni
magából. Ekkor már éreztem, hogy nem lesz 
könnyű dolga a zsűrinek.

Rotyogtak, vagy éppen gyöngyözve forrtak az ígéretes halászlevek.
 

 Aztán jöhet a kóstolás, 
még egy kis finomítás.
Egy kis paprika, egy kevés só
és még egy ici-pici csípős.

Vajon kinek jobb az izlelőkéje?

:)

Jó lesz, semmi többet !!!

Délután egy óra, jöhetnek illetve lehet hozni az elkészült versenymunkákat.

Fantasztikus látvány az asztalon 22 halászlé.

Hát valóban nem volt egyszerű a dolgunk. Kóstolgattunk, pontoztunk, vitatkoztunk,

jó volt, illetve phff... akadt olyan pályamű is amelyiknél egyformán torzult el arcunk.

Talán érdekes, hogy a pontozást illetőleg voltak nagyon egybe hangzó pontszámok jó és gyengébb

kategóriában, de nagyon eltérő pontszámok is előfordultak; így volt érdekes.

Én annyit kértem, ajánlottam a pontozással kapcsolatban, hogy első soron az íz legyen mérv adó 

(talán ez nem egy utolsó szempont egy ételnél), másod ízben a színt értékeljük, ezek után az

 elkészült étel összhangját (akár az előző kettő nélkül).

 Most csak kettőt emelnék ki a Halászlevek közül:

Az összhang:

Volt egy (sajnálatos módon) olyan étel aminél megálltunk, visszatértünk, vitáztunk.

Hihetetlen módon együtt volt az egész, DE !!! egy apró hibája azért akadt, ami elég volt

ahhoz elvigye a pontokat. Ez pedig nem más mint a só, illetve annak hiánya.

Szakácsként mondhatom sokszor, amikor nem tudjuk mi hiányzik még, valami még kell bele, akkor nyúljunk egy csepp, vagy ahogy én mondom egy leheletnyi sóhoz.

Csodákra képes.

A bevállalós:

Mint az a díjazáskor kiderült, talán a legfiatalabb és női (na, jó még csak lány) csapat, bevállalt egy zöldséges variációt. Ezen zsűritársaim igen csak meglepődtek (én egy picit örültem, de hát én azŐrültSzakács vagyok), bár igaz, egy kis mosollyal a legkülönlegesebbnek ítélték-,tük.

Halászlé és zöldség; bátor. 

Ezt a variációt inkább a al-dunai részen készítik és gyakran habarják is.

Készítésekor (szerintem) ügyelni kell arra, hogy a sok zöldség (és a ételízesítő :( használata), ne menjen  a halas íz rovására.

Azért a díjazottakban, és a sorrendben, lényegében egyet értettünk. 

Akik megküzdöttek az első helyezésükért.

I.díj:

Rába-Völgye Vadásztársaság 1.

 II.díj:

Orv-Hal-Ászok 

III.díj:

Rába-Völgye Vadásztársaság 2. 

 

Legpirosabb:

Tintahalak

Legcsípősebb:

Pont(y)jó

Legkülönlegesebb:

Csillámpontyik

A helyszínen felajánlott,

legjobb hazai (Csörötnek):

Halpucolók

A első helyezett halászléről annyit sikerült megtudnom, hogy első alkalommal vesznek részt a versenyen, és hogy kb. 5 liternyi mennyiségez
nem több mint három öklömnyi vöröshagyma kell, kettő-három paprika, paradicsom,
 de az utóbbival vigyázni kell. Az alapban túlnyomó részt keszeg van, de "úszkál" benne 
harcsa fej is és természetesen a ponty leesőrészi. Ami viszont meglepő az nem más mint, egy,
csak egyetlen-egy szál zellerzöld. A fűszerpaprikát csak fokozatosan, és az elején egy pici csípős.
A legnagyobb titok pedig a jó csapatmunka.