Gorgonzola (nálunk Márványsajt) egy imádni való, olasz sajt féleség. Az én hűtőmben mindig lapul egy darabka ebből pompás kenhető, krémes élvezetből. Reggeli pirítósra kenve, egy csepp füge vagy narancslekvárral, esetleg friss gyümölccsel kiegészítve (talán a körte és a füge, az ami friss állapotában a legjobban passzol hozzá illetve a dió, de ez általában minden sajthoz illik ) tökéletes indítása a napnak. A gorgonzola a desszertsajtok közé soroltatik épp ezért étkezés után is bátran majszolhatjuk úgymond' fojtásnak vagy bátran, őrült módon akár egy süteménybe is belekombinálhatjuk.
KÖRTÉS RAKOTTRÉTES, GORGONZOLÁVAL
Hozzávalók:
1 kg zamatos körte
15 dkg gorgonzola
1 nagy p. tejföl (450g.)
2 tojás
10 dkg méz
10 dkg zabpehely
1/2 dl tej
1cs. vaníliás cukor
1 cs. réteslap (8 lapos)
A tejfölt a tojásokkal elhabarjuk és három kanálnyit kiveszünk, félreteszünk belőle.
A sajtot durván feldaraboljuk és hozzákeverjük a tejfölös-tojáshoz. A körtét igény szerint meghámozzuk vagy nem (nálam ezt az dönti el, hogy milyen szép a körte héja, és épp ezért úgy válogatok, hogy nagyon szép legyen, mert még hámozni is lusta vagyok), és apró kockákra vágjuk, majd ezt is a tejfölös masszához keverjük, egy csomag vaníliás cukorral ízesítjük.
A mézet a tejjel összeöntve kimelegítjük és a margarint felolvasztjuk.
Egy tepsit (kb.:38x24) kikenünk vékonyan margarinnal és kibéleljük kettő darab réteslappal. A réteslapokat kettesével fogjuk használni végig, úgyhogy minden lapot vékonyan átkenünk margarinnal. Ezután a kötés-sajtos massza felét eloszlatjuk rajta és ismét befedjük réteslappal, és közben kenegetjük. A zabpelyhet egyenletesen rászórjuk erre a rétegre (ez lesz a közepe) és meglocsoljuk (nemcsak azért, mert jön a húsvét) a tejes-mézzel. Ismét a lapok következnek és a maradék körtés massza és az utolsó kettő réteslap. A tetejét a félretett tojásos-tejföllel lekenjük és sütőben szépen megsütjük. Tálaláskor...
Édes? Nem édes?
Nekem és még két emberkének (aki evett belőle) így volt tökéletes! A kevés cukor, és kissé alattomosan a sajt, illetve a méz kombinációja, újabb utat nyit egy eddig ismeretlen dimenzió felé, tehát nem kell (szerintünk) túl édesíteni.
A Mamikán szerint, aki már rég túl van, minden féle dimenzión, egy süti az édesebb.
Tehát az ő kedvéért...
Tálaláskor porcukorral meghintjük.
A mézet a tejjel összeöntve kimelegítjük és a margarint felolvasztjuk.
Egy tepsit (kb.:38x24) kikenünk vékonyan margarinnal és kibéleljük kettő darab réteslappal. A réteslapokat kettesével fogjuk használni végig, úgyhogy minden lapot vékonyan átkenünk margarinnal. Ezután a kötés-sajtos massza felét eloszlatjuk rajta és ismét befedjük réteslappal, és közben kenegetjük. A zabpelyhet egyenletesen rászórjuk erre a rétegre (ez lesz a közepe) és meglocsoljuk (nemcsak azért, mert jön a húsvét) a tejes-mézzel. Ismét a lapok következnek és a maradék körtés massza és az utolsó kettő réteslap. A tetejét a félretett tojásos-tejföllel lekenjük és sütőben szépen megsütjük. Tálaláskor...
Édes? Nem édes?
Nekem és még két emberkének (aki evett belőle) így volt tökéletes! A kevés cukor, és kissé alattomosan a sajt, illetve a méz kombinációja, újabb utat nyit egy eddig ismeretlen dimenzió felé, tehát nem kell (szerintünk) túl édesíteni.
A Mamikán szerint, aki már rég túl van, minden féle dimenzión, egy süti az édesebb.
Tehát az ő kedvéért...
Tálaláskor porcukorral meghintjük.
Hoppá, ez nagyon jó! Elmentve...
VálaszTörlésSzuperjó!!!
VálaszTörlés