Akkor is, ha épp csak egy kevés van, pl. szendvics ízesítésre, és akkor is amikor egy ételt
úgy nevezünk el, hogy mustáros... valami.
Na, és ott van ugyi a reggeli virsli, kolbász, satöbbi...akár este is :) hát néha úgy érzem, hogy ezek nálam csak kiegészítők, és az egész hajcihő a mustárról szól.
Nem egyszer történt már, hogy egy-egy receptemet dícsérő szavakkal illeték, de hozzá tették, hogy „ugyi nem baj ha a mustárt kihagyom.”
Nem.
De akkor csak én ettem, ilyen finomságot! ;)
Komolyan és nem tolakodóan mondom, egy picike mustár annyira el tudja varázsolni a megszokott ételeinket, hogy az valami bámulat.
Persze nem kell egyből, brutál mennyiséget használni belőle, hanem csak finoman, apránként adagolni eleinte, aztán egyszer csak rákapunk az igazi ízére.
PIKÁNS, CSIRKEHÚSOS
KARALÁBÉLEVES, GOMBÁVAL
ÉS ROPOGÓS PÓRÉHGYMÁVAL
Hozzávalók:
25 dkg csirkemell
30 dkg karalábé
15 dkg gomba
1 kisebb szál póréhagyma
1-2 ek. mustár
1 dl tejszín
3-5 dkg apró levestészta
liszt
tárkony
fűszerpaprika
bors, só
A csirkmellet kis kockákra vágjuk és egy kevéske zsiradékon kifehéredésig pároljuk. A gombát feldadaraboljuk (cikkekre vagy szeletelve) és a húshoz adjuk, majd amig a gomba kicsi „összeesik” együtt pároljuk, pirítjuk.
Közben felkockázzuk a karalábét is, és ezt is közédobjuk, megsózzuk, megborsozzuk, tárkonnyal ízesítjük, meghintjük egy picike fűszerpaprikával (csak a színe miatt), aztán felöntjük vízzel és puhára főzzük.
A főzés utolsó 10 percében beleszórjuk az apró levestésztát és a levesben főzzük meg (de természetesen külön is kifőzhetjük).
A tejszínt, mustárral kikeverjük, és 1-2 kanál liszt hozzáadásával habarást készítünk, amivel a levesünket besűrítjük; vékonyan felkarikázzuk a póréhagymát, és tálalás előtt a forró levesbe keverjük vagy épp csak megszórjuk vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése