Almás-kolbászos karaj avagy Az Őrület határa

Szóval nálam így (is) készülhetnek az ételkreációk; - ami külön-külön megállja a helyét, azt meg kell próbálni együtt is.

Pl.: almás torma van, alma és a sertés hús passzol, kolbászhoz fogyasztunk tormát, tejszínes torma és

tormamártás van, almás kolbász van

 

ALMÁS-KOLBÁSZOS KARAJ,
    TORMÁVAL ÉS ZSÁLYÁVAL

Hozzávalók:

60 dkg sertéskaraj

1 pár debreceni

1 db nagy alma  (20-25dkg)

2 ek. ecetes torma

2 dl tejszín

zsálya

só

A sertéskarajt felszeleteljük, kissé megklopfoljuk, megsózzuk és egy serpenyőben szépen megsütjük, tálalásig melegen tartjuk.

Ezalatt egy másik serpenyőben, egy kevéske olívaolajon átmelegítjük a félkarikákra vágott debrecenit, hogy kiadja a színét, aztán felöntjük bő egy deci vízzel, belekeverjük a tormát, 1-2 perc elteltével hozzáadjuk a tejszínt és a keskeny gerezdekre szeletelt almát, zsályával szükség szerint sóval ízesítjük.

Pillanatok alatt (hogy az alma nem menjen szét), összeforraljuk.

A ragut a hússzeletekre tálaljuk; jelen esetben párolt hajdinát kívántam mellé, de köret, természetesen, lehet szabadon választott.

 

Blogkóstoló 21.

Immáron a 21. „fordulójához” érkezett a Blogkóstoló aminek a háziasszonya Márti a „hogymegtudjuknézni” blog szerzője, aki ugyan egy kis segítséggel, de nemes egyszerűséggel Vikit azaz Szamóca recept-oldalát sorsolta nekem.

Mellesleg Viki blogjában mindenki választ kap a nagy kérdésre: Mit főzzek holnap? :) 

Mivel nem vagyok egy túlzottan süti sütögetős emberke (nagy titok), blogkóstolók alkalmával, mindig megnézem a sütiket, illetve édességeket és azt hiszem, hogy egyszer már el is készítettem egy finomságot :)

Az túlzás lenne megígérnem, hogy ezen változtatok, pontosabban, hogy több sütit édességet fogok alkotni ezek után, de mindenképp előtérbe helyezem a blogkóstolók alkalmával.

Most is így tettem és mondhatom nagyon finomat ettem, igaz én a töltelékbe egy kis szárított levendulát is belecsempésztem.

TÚRÓS, VAJAS-PÁNKÓ

Hozzávalók:

A tészta:

50 dkg liszt

15 dkg puha vaj

3 dkg élesztő

1 db tojás + 1 kenés

2 dl tej

2 ek. cukor

2 ek. tejföl 

1/2 citrom reszelt héja

1 csipet só

A töltelék:

50 dkg túró

10 dkg cukor

1/2 citrom reszelt héja

2 cs.vaníliás cukor

5 dkg beázatott mazsola (elhagyható).

Az élesztőt a langyos (kézmeleg) tejbe morzsoljuk. Hozzákeverünk egy evőkanál lisztet és a cukrot (tehát kovászt készítünk), szép „habosra” felfuttatjuk.

A tésztához a lisztet egy tálba szitáljuk.

A többi hozzávalót a felfuttatott élesztővel együtt a liszthez adjuk, és az egészből sima, rugalmas tésztát gyúrunk. 
A tésztát letakarva legalább fél órát kelesztjük.

Közben összekeverjük a töltelék hozzávalóit.

A megkelt tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk, és 8 centis (Vikié nagyobb volt)  pogácsaszaggatóval köröket szaggatunk belőle. A tésztakorongokat sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk, 15-20 percig kelesztjük.

A megkelt tésztáink közepét a hüvelykujjunkkal jól benyomjuk, „kis gödröket készítünk” megkenjük őket a felvert tojással, aztán minél több tölteléket halmozunk a közepükbe úgy, hogy a tészta széléből körben legalább egy-két centi szabadon maradjon. 

Előmelegített, gázsütő 4-5 fokozatán szépen megsütjük (kb. 20 perc) 
Nekem ebből a mennyiségből 20 db jött ki.

Ime az eredeti  recept :)

Már többen kérdeztétek tőlem is, a gázsütő fokozatait. Hát ez egy érdekes ügy! 
Most az én öreg sütőm, adatait írom le, de és főleg tésztáknál már alá kell pakolnom ezt-azt, mert alulról erősebben süt, ez a mostani Pánkónál is „észrevehető” (az alja icikét-picikét erősebben sült) és az sem általános, hogy elől? hátul? vagy az oldalánál? hevesebb a sütőnk.
Ezért szokás mondani : A sütőjét mindenki, maga ismeri! illetve célszerű a használati utasítást megőrizni mert abban ez le van írva, de abban is jelölik az esetleges eltéréseket.
Tehát szerintem ehhez lehet nagyjából tartani és FIGYELNI a tésztákat, amikor már kezdenek illatozni.

A kolbász, a cukkini, a gomba és a sajt avagy a Négy mester lövés

Tegnap annyira tömött volt a napom, hogy már reggel úgy éreztem, nem ártana belőni magamat. Ezért három (4)  anyagot is összekevertem, biztos ami biztos, valahogy végig kell csinálni ezt a napot is.

REGGELI SZENDVICS,

    ZSÚFOLT NAPOKRA (2db)

(ki tudja mikor eszel legközelebb)

Hozzávalók:

lángolt kolbász (parasztkolbász vagy akár sonka)

cukkini

gomba

ementáli sajt (vagy ami van otthon)

olívaolaj

magos zsemle  (-kocka, -buci... valami finom pékáru)

Különösebb mennyisége nincs a hozzávalók; ez most körülbelül 5 dkg volt fajtánként (nem mértem). 
A zsemle, pékárú is szabadon választott, a képen Penny-s magvas kocka szerepel.

A hozzávalókat minél apróbbra daraboljuk és együtt, „pár csepp” olívaolajjal, enyhén megpirítjuk vagy inkább csak jól összemelegítjük.

A sajtot lereszeljük.

A zsemléket félbe vágjuk; az alsó részükre ráhalmozzuk a kolbászos ragut, megszórjuk a sajttal; a felsőket pedig pillanatok alatt megpirítjuk a serpenyőben, amiben a ragu készült és a szendvicsekre rakjuk, kicsit le is „nyomkodhatjuk”. 

Csak 1 megjegyzés: mindenképp pirítsuk meg a zsemlék felső részét, mert kár lenne a serpenyő alján maradt isteni ízekért ;)    

 

Gombaleves, hússal és tarhonyával avagy Verssel főzök néktek

Számomra is ismeretlen (pénz)költő:

Főzz abból, ami van otthon

Ó'be hányszor mondom ezt néktek,
Hisz' abból lesznek a jó étkek.
Nem kell mindig a sok cécó,
Fogadjátok meg a szép szót:
     -Főzz abból, ami otthon van!

De van amikor hiába minden.
Eszedbe jut, de valami nincsen.
Fejedből már ki nem kergeted a csóró hangyát,
Porcikáidban érzed suttogó hangját:
     -Gyerünk boltba, vegyünk póréhagymát!

A boltban, az áruk tömkelege,
De, az áhítottat meg nem leled. 
Szaladsz gyorsan fűhöz-fához,
A gyönyörű eladó lányhoz:
    -Bocsánat, ne haragudjon, csak egy pillanat!

Kedves segítségét esdekelve kéred,
Mert a boldogságod van mostan a téten.
Aranyos mosollyal mélyen a szemedbe néz,
Nem titkolod, beleborzongsz, megigéz.
    -Az volna most a nagy kincs; de sajnálom, nincs!

Elszürkül minden előtted, tragédia, s ármány,
Beborul, zuhog a eső, s lefröcsköl egy járgány...
Hazaérve halottnak látszol,
Szavakkal már nem játszol.
   -Mi lesz most Istenem, legalább Te segíts énnekem! 

Énekedből eltűnnek a dallamok, s a triolák,
Számodra megszűnni látszik ez az éhes világ.
Csoszogsz, vonszolod magad, egyhangú komoran,   
Majd felnyitod a kamrát, és egy szomorú mosollyal:
    -Főzöl abból ami otthon van!     

2015. jan. 12.  
 Szentgotthárd

(Köszönöm szépen, ha végig olvastad! Ha nem azt is megértem!
 ...és ezúton szeretnék bocsánatot kérni a világirodalomtól; is.)

     

  
  









TEJFÖLÖS GOMBALEVES,  
    CSIBEHÚSSAL ÉS TARHONYÁVAL
Hozzávalók:
25 dkg csirkemell
30 dkg gomba
1 db tv paprika
1 vöröshagyma
2 ger. fokhagyma
5 dkg tarhonya
1 p. tejföl
1 ek. liszt
fűszerpaprika
őrölt kömény
majoránna
bors, só
petrezselyem zöldje

A gombát megtisztítjuk, felszeleteljük. 

A vöröshagymát apró kockákra vágjuk és egy kis zsiradékon üvegesre pirítjuk.

Ezalatt a csirkemellet és a paprikát is felkockázzuk, majd a hagymához adjuk. Amikor a hús elveszti nyers színét, egy kevés majoránnával, köménnyel ízesítjük, sózzuk, borsozzuk, és hozzáadjuk a gombát, egy-két percig pirítjuk, aztán fűszerpaprikával meghintjük, elkeverjük és felöntjük bő 1 liter vízzel.

Közben a tarhonyát szárazon kissé megpirítjuk és amikor a leves felforrt beleszórjuk és puhára főzzük.

A tejfölből, lisztel habarást készítünk és a levesünket besűrítjük. 

Tálalás előtt egy csokor aprított petrezselyemzölddel üde, friss íz kölcsönzünk ennek a pompás kis levesnek.

Azt, hogy mit akartam póréval, gombával, tejszínnel és..., ;)
Talán majd máskor elmondom,
Ha még akkor is, meg lesz e gondom-latom.  

 
 


    

Mozzarellával töltött csirkemell, színes paprikán sütve avagy Variálj bátran

Megmondom a frankót! Egy ideje már foglalkoztatnak a mozzarellás töltött húsok. 

Miért jó, ha egy „íztelen” sajttal töltünk meg valamit? 

Próbálkoztam többféle variációval a klasszikus bazsalikomos-paradicsomostól kezdve az észhatáráig mindennel, na jó szinte mindennel...

...és rá kellett jönnöm a titokra: ez kérem azért jó, mert olyan ízharmónia felé visszük az adott ételt amilyent éppen kívánunk. Ami viszont nagyon is mellette szól, az az hogy felettébb mutatós tud lenni és azért mégis csak van valami töltelék a husiban :)

A következő variáció csak egy a sok közül, mert akár naponta jöhetne egy új, tekerve, hajtva, panírozva, natúron, ezzel-azzal kiegészítve...

Hát akkor hajrá!

  

MOZZARELLÁVAL TÖLTÖTT CSIRKEMELL, 

   SZÍNES PAPRIKÁN SÜTVE

Hozzávalók:

4 db 15 dkg csirkemell

2 db mozzarella 

8-10 szelet vékony minőségi sonka vagy bacon

2 db nagy kaliforniai paprika (zöld és piros)

4 ger. fokhagyma

4-5 ek. vörösborecet

kakukkfű

szerecsendió

bors, só

A csirkemelleket ügyesen felnyitjuk, „kiterítjük”, kissé megklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk.

A mozzarellákat jól lecsepegtetjük (ne legyen túlságosan vizes) és felszeleteljük, majd a kiterített húsokra osztjuk a darabkákat, kakukkfűvel és egy kevés szerecsendióval ízesítjük; szorosan feltekerjük és a sonka szeletekkel beburkoljuk.

A paprikákat kis kockákra vágjuk és egy nem túl nagy tepsi aljára szórjuk, meglocsoljuk pár kanálka olívaolajjal, sózzuk, hozzákeverjük az apróra kockázott (nem zúzott) fokhagymát, egy-két ágacska kakukkfüvet. 

A hús tekercseket a paprikára helyezzük, az egészet meglocsoljuk vörösborecettel és gázsütő 4 fokozatán, szép lassan, kb. 30-35 perc alatt megsütjük.

Köretként a burgonyapürét ajánlom, de ez legyen szabadon választott.

 

 

    

 

Velő avagy Ne ítélj első látásra

Erre az ételre, szerintem igaz a fenti állítás, miszerint nem szabad első látásra ítélni! Mondom ezt annak árnyékában, hogy ismerek olyan emberkét is aki a rizses húst azért nem szereti, mert „Hogy néz az ki, úgy összegányolva!?” 

Az íze illetve az az íz amit a velő kölcsönöz egy ételnek, az valami bámulatos (persze a velőt azt szeretni kell).

 

VELŐS EGYTÁL

Hozzávalók:

60 dkg velő

20 dkg vöröshagyma

3-4 ger. fokhagyma

1 kis dob. paradicsompüré (70g)

4 db főtt tojás

60 dkg burgonya

25 dkg sárgarépa

1 cs. petrezselyem zöldje

bors, só

A burgonyát és a sárgarépát megpucoljuk és kis gerezdekre vágva együtt megfőzzük.

A vöröshagymát apró kockákra vágjuk és üvegesre pirítjuk.

A paradicsompürét a hagymához adjuk és ezt is kissé megpirítjuk. (paradicsom püré pirításakor ügyelnünk kell arra, hogy meg ne égjen; ezért figyeljünk rá, „folyamatosan”kevergessük és amikor erősödik az illata, egyből öntsük fel egy kis vízzel.)

A gondosan megtisztított (lehártyázott) velőt rátesszük az alapra és gyenge tűzön kb.10 perc alatt megpároljuk, közben kis adagonként vizet adunk hozzá, de nem kell túlságosan levesesre készíteni.

A fokhagymát vékony karikákra szeleteljük és a velőhöz adjuk, egy forrás után hozzáforgatjuk a megfőtt burgonyát és répát, majd megszórjuk bőségesen petrezselyem zölddel és a végén, óvatosan, a szintén gerezdekre vágott főtt tojást is beleforgatjuk.

Savanyúságként a csemege uborka nagyon passzol hozzá.