Több, mint szendvics 1.

A XVIII. században élt, egy bizonyos Lord John Montagu Sandvich nevű angol politikus. Sandvich tartomány 4. grófja, erre utal a név végződése is. A gróf úr nagy kártyás volt. Ha tehette volna egész nap a kártyaasztal mellet ül; talán még éjszaka is, csak akkor a partnerek pihentek. Amikor belemelegedett (szinte mindig) egy partiba, még arra sem fecsérelte a időt, hogy felálljon az asztaltól és egyen valamit. Szolgáinak megparancsolta, hogy hozzanak neki olyan étel amit könnyen kézzel is ehet, tápláló és  természetesen finom. 

Két szelet kenyér közt egy szelet hús; valószínüleg ez volt az első szendvics. Köszönjük. 

A padlizsán, törökparadicsom, tojásgyümölcs, ki így, ki úgy ismeri; azon zöldségfélék egyike, melynek ásványi-, és rostanyag tartalma mellett kiemelkedő az A, B1 és B2 vitamin tartalma is. Padlizsán vásárlásakor ügyeljünk arra, hogy szép fényes legyen a külseje, kellemes puha legyen (nem túlzottan), de az ujjunk nyoma ne maradjon benne és ne legyen ráncos a héjja. A padlizsánt szinte minden módon elkészíthetjük; rántva, grillezve, töltve, rakottan, de készíthetünk belőle salátát és levest is. A métán népszerű padlizsánkrémhez pedig a későbbiekben én is szeretnék egy-két tippet adni. A padlizsánt szeleteléskor, daraboláskor sózzuk le ezzel enyhíthetjük a kicsit kesernyés izét. Ha serpenyőben sütjük, "grillezzük", textúrájánál fogva, hajlamos meg szívni magát olajjal; ezt némileg úgy tudjuk kiküszöbölni, hogy tovább hagyjuk a sóval állni és jól leitatjuk ( kinyomkodjuk) egy szalvétával, papírtörlövel.
A padlizsán az egész világon népszerű zöldségféle, nekem mégis kelet felé indul az agyam, ha rágondolok. A közel-kelet hangulata zamatos, füstös levegő, édes, csípős, fűszeres..., valami ilyesmi...

PADLIZSÁNSZENDVICS 4db
Hozzávalók:
15 dkg pulyka medalion
1 db padlizsán
1/2 fej vöröshagyma
5 dkg mazsola
1 db tojás
borsikafű
bors, só
4 szelet lapkasajt
4 szelet pirítós
A hagymát és pulyakhús apró kockákra vágjuk és egy kis margarinon összepirítjuk őket. Az utolsó pillanatban hozzáadjuk a beáztatott mazsolát, sózzuk, borsozzuk, és borsikafűvel ízesítjük. A tojást elhabarjuk, ráöntjük a mazsolás húsra és rántotta szerűen, állandó keverés mellett, jól (picit szárazra) megsütjük. A padlizsánt felszeleteljük, (legalább 8 szeletre  van most szükségünk), lesózzuk és meggrillezzük. A pirítósra rakunk egy karika padlizsánt, ráhalmozzuk a hús negyed részét, betakarjuk egy szelet sajttal (lehet reszelt is) és ráhelyezünk még egy szelet padilzsánt.
Igazából ez egy villás szendvics; a pirítóst akár mellé is adhatjuk, de párolt rizzsel is tálalhatjuk. Ínyencek próbálják meg egy picit csípősen is. A maradék grillezett padlizsán karikákat megszórom durva borssal és meglocsolom balzsamecettel, lefóliázva másnap reggelig hűtőben érlelem. Friss magos zsemlébe vagy buciba rakva, saját formájában hagyott padlizsánkrémre hasonlító finom falatokat kaphatunk.
Csak 1 jó tanács: sajt vásárlásnál (is) nézzük meg mit veszünk, rá van-e írva, hogy sajt! Egyre gyakrabban (sajnos) találkozhatunk olyan termékekkel, ami nem hamisitvány!, de az sincs ráírva, hogy sajt. Pl.: "Pikpak" szelet vagy lapka, illetve nagyban "Pikpak" rúd, és az apró betűs részben az olvasható: sajtszerű élelmiszer készítmény.

Nyers és roppanós

Én nagyon szeretem, ha az étel textúrájában is tud, jól eső meglepetést okozni. Példának okáért, imádom ha a saláta roppanós. Ezért, ha tehetem mindig jégsalátát használok; szerintem az íze is jobb mint a szokásos fejes salátának, praktikus mert hűtőben akár kettő hétig is eláll. Szívesen használok még friss sárgarépát, káposztaféléket, hagymákat, keményebb húsú almát, körtét, illetve különböző magvakat. Ha zsenge, fiatal brokkolit kapok, a szárát, kicsit vastagabban hámozva, de nyersen rakom a salátámba. A spárgával, meg úgy jártam, hogy el chat-eltem, el like-oltam az időmet (szokás szerint) és a főzés, blansírozás kimaradt. És JÓ! Komolyan mondom, jól tettem, hogy nem főztem meg. Szuper ki saláta kerekedett belőle.

A fehér spárgáról azért, még egyszer el kell mondani, mindig alaposan hámozzuk meg; daraboláskor, ahol még szálak találhatók a vágott résznél, (vegyük a fáradtságot) húzzuk le róla.

Csak 1 érdekesség: illetve kettő. Jó időben, jó termőhelyen, előfordul, hogy a spárgát naponta kétszer is lehet "szüretelni".

Akár egy szál spárga elfogyasztása utáni első vizeletünkön már érződik a spárga édeskés, jellegzetes illata. :$















FRISSÍTŐ, NYERS SPÁRGASALÁTA, GYÖMBÉRREL

40 dkg spárga

20 dkg gépsonka

5 dkg szeletelt mandula

2 p. kefir

őrölt gyömbér

bors, só

jégsaláta

A kefireket sóval, borssal és gyömbérrel ízesítve jól lehűtjük. A spárgát meghámozzuk és 1-2 centis darabokra vágjuk. A vékonyra szeletelt sonkát, "spárgányi" széles csíkokra vágjuk. Megtépkedjük vagy felcsíkozzuk a  jégsalátát, és az egészet összekavarjuk a kefires öntettel és a mandulával. Finom hidegen tálalva, ettől a salátától pillanatok alatt felfrissülünk.

Csak 1 tipp: ha a kefirhez egy kis Dijoni mustárt és tárkonyt is keverünk, kicsit pikánsabb friss ízt kapunk.

Na, CSŐŐ!!!

Számtalanszor találkozhatunk itt-ott, étlapokon, a "csőben sült" elnevezéssel, és talán, a neve miatt rendelni is szoktunk ilyenféle ételeket. De, valójában mit is jelent az a csőben sütés? 

Lényegében (most lepődj meg), az az étel aminek a teteje, valamiféle (általában a sajt nagy szerepet játszik) tejtermékkel be van fedve, és sütőben, grillezőben rá van pirítva azt hívjuk csőben sütésnek. Tehát, a túrós csusza amit tepsiben összemelegítünk jó tejfölösen, esetleg még egy kis sajtot is szórunk (anyu így szokta) azt már hívhatjuk "Csőben sült túrós csuszának"

Az igazi csőben sütés-, gratinírozás - hoz, tartozik egy úgy nevezett Gratin mártás, ami nem más mint a Besamel mártásba tejszínnel elhabart tojássárgáját keverünk és ezzel vonjuk be az ételt (karfiol, brokkoli, rakott húsok, tészták) és szép pirosra sütjük. A tetejére szórhatunk sajtot is, de ha, a sajtot (klasszikusan: parmezán, esetleg ementáli) belekeverjük a mártásba, akkor azt már Mornay mártásnak hívjuk, az eljárás ugyan az.

Ma már egyre gyakrabban találkozom csőben sült étellel amin csak a sajt van gazdgon rápirítva.

Ettem már Gratinírozott túros palacsintát is, ami nem volt más mint tojássárgával elhabart tejföl egy kis cukorral, ezzel bevonva a palacsinta és megpirítva.

SPÁRGÁVAL RAKOTT HALFILÉ, CSŐBEN SÜTVE
Hozzávalók:
80 dkg minőségi halfilé
40 dkg spárga
20 dkg edami sajt
1 p. tejföl
2 ek. mustár
friss kapor
bors, só
Egy kiolajozott tepsibe, adagokba rakjuk a halfiléket, sózzuk, borsozzuk. Az tejfölt kikeverjük a mustárral és egy jó adag frissen aprított kaporral ízesítjük, ízlés szerint sózhatjuk. 
A tisztított spárgát "előfőzzük", blansírozzuk és lehűtjük. 
A tejfölös masszával megkenjük a halakat és rárakjuk a spárgaszálakat. A tetejét reszelt vagy vékonyan szeletelt (én így jobban szeretem) sajttal borítjuk be, sütőben 20-25 perc alatt, szép pirosra sütjük. 
Köretnek párolt rizst ajánlok, mert én azt szeretem. 
Mondjuk, én mindet rizzsel ennék, még a rizst is 😁

Spárga irigység

Az elmúlt 25-30 évben, a spárgát méltatlanul elfelejtettük, pedig valamikor minden étlapon előkelő helyet foglalt el; igaz akkor még csirágnak hívták. Jómagam is csak tankönyvben és egy-két réggebbi szakácskönyvben találkoztam vele. (Na, ja kisváros) Konzerv formában itt- ott lehetett kapni, de minek, és mi ez, milyen íze van, hogyan kell enni... hááát, tudod, én inkább maradok az uborkánál.  :/ :)

Köszönhetően a Szupermarketeknek és „külföldi" bevásárlóközpontoknak, ma már egyre könnyebb beszerezni (szezonban) a friss állapotban is. A főzős műsorok és az egészséges, fitnesz konyha, na meg az a temérdek diétás recept, valamint az, hogy mindenki divatosan szeretne étkezni, sokszor a legostobább indokokkal - majd rengeteget beszélni róla; szóval ezen dolgok által, manapság elég népszerű zöldségféle a spárga.

A spárgának három fajtája létezik, úgymint lila, fehér és zöld, illetve (nagyon ritka) az ázsiai mini. Nálunk általában fehér és zöld kapható. A kettő közti különbség az, hogy  zöld a föld fölött a fehér pedig föld alatt terem, a zöld zsengébb. A spárga legízletesebb része a feje vagy sípja, ezt nem szokás megfőzni, maximum blansírozni (forrázni) és félre tenni "díszítésre".A spárgát mindig meg kell hámozni, alulról a fejéig,  az alsó fás részét pedig bátran levágni. A főzési ideje kötegben kb. 20 perc, ez változhat korától és vastagságától; a zöldé kevesebb. 

„Ne feledd sose barátom, hogy e fölséges eledelnek a csúcsa a legfölségesebb”

                        Apicius

SPÁRGAKÖTEGEK, RUSZTIKUS ALMASZÓSZBAN

Hozzávalók:

24 szál spárga (ha szerencsénk van, belefér fél kilóba,

                          természetesen ez a vastagságától függ)

30-40 dkg alma

1,5 dl tejszín
8 szelet nyers szalonna

tárkony

étkezési keményítő

bors, só

A spárgákat gondosan megpucoljuk, megtisztítjuk, a fejüket (sípjukat, kb.:3cm) levágjuk és félretesszük a tálaláshoz, díszítéshez. A szár részét hosszában ketté vágjuk és tárkonnyal ízesített forró vízben 3-5 percig főzzük, majd egyből hideg vízben lehűtjük, de a főzővizét sem öntjük el. 
A szalonna csíkokat is megfelezzük és a spárga darabokat hármas kupacokba rakva betekerjük velük. Bátorság és egy kis kézügyesség kell hozzá. Az így kapott kötegeket, minden oldalról megpirítjuk egy serpenyőben.  
Először a szalonna „nyitott” részével rakjuk a serpenyőbe, mert a pirulás után, már annyira megtartja a kötegeinket, hogy nem essenek szét. 
Közben az almát kicsi kockákra daraboljuk. 
A szépen megpirult spárgakötegeket, fóliával letakarva félre tesszük.  
Ugyanabba a serpenyőbe, amelyikben a kötegeket pirítottuk, beledobjuk az almát és felöntjük a spárga, tárkonyos főzőlevével (3-4 dl) és amikor már nagyjából felére vissza forrt, és az alma kellőképp megpuhult, egy villa segítségével rusztikusra törjük, majd vízzel (ha van még akkor főzőlével) elkevert étkezési keményítővel besűrítjük; megkóstoljuk és ha kell utóízesítjük; kevés cukrot is adhatunk hozzá,de ez nem egy édes mártás! 
Tálaláskor a rusztikus, sűrű mártásra ráhelyezzük a megpirult kötegeket és a félretett fejekkel szépen megdíszítjük.

Most a legjobb

Kar a karé, láb a lábé, de ha láb a karé, akkor kar a lábé ? XD

Történt egyszer, pontosabban pár évvel ezelőtt, szóval a közelmúltban, nem is olyan rég, talán 2 - 8 éve, hogy nekiálltam kertészkedni. 
Tehát, vásároltam egy tasak szárzeller magot és odaadtam a Mamikámnak, hogy ültesse el. Kis idő múltán (mert tudom, hogy egy pár óra kell a tökéletes növény kifejlődéséhez) érdeklődtem, hogy kikelt-e már. Mivel nemleges választ kaptam, egy életre elment a kedvem a kertészkedéstől. 
A kerti munkából azért kiveszem a részem, például szívesen szedek ribizlit, málnát esetleg egerest, karós babot és kukoricát, de! kizárólag marmagasságban.

A Mamikánál szinte naponta érdeklődtem a szárzelleremől, próbáltam felelősséggel követni az első saját termesztésű és rendkívül egészséges zöldségfélém növekedését. 
Aztán egyszer elhangzott a mondat, amit az emberfia, rémálmaiban sem hall szívesen, 
EZ NEM AZ! 
A zeller nem így néz ki! 
Próbáltam, nagy szakértelemmel nyugtatgatni a Drága Mamit, hogy biztos majd később alakul ki az igazi zellerszár forma. 
De nem. 
Te, ennek a levele is másféle, menj ki nézd meg! Hát, persze; azt se tudom melyik a Mi! kertünk; lehet, hogy a ribizlit is a szomszédéról szedtem. 
Lényeg a lényeg, a szárzeller magból, csodálatos, 4,96 kg-os karalábé termett és ez a sajátom :)

FRISSLEVES, BORSMENTÁVAL 

Hozzávalók:
30 dkg karalábé
30 dkg újburgonya
3-4 szál újhagyma
3 dkg vaj 
2 dl tej
2 ek. liszt
petrezselyemzöld
borsmenta
bors, só
A vaj picikét előpároljuk a  kockára vágott karalábét (kicsit meg is lehet pirítani), majd hozzáadjuk az újburgonyát. Felöntjük bő 1 liter vízzel, sózzuk és borsozzuk, puhára főzzük. 
Közben a tejből és a lisztből habarást készítünk, és besűrítjük a levesünket. 
Az újhagymát és a mentát, valamint a petrezselyemzöldet felaprítjuk és a levesbe szórjuk.
Ízlés szerint, egy picike cukorral finomíthatjuk. 

Egy csipetnyi Andalúzia

Milyen érdekes, nem is olyan rég Spanyolországban jártunk, tüzesen, zamatos és egyéb ínycsiklandó ételekkel ismerkedtünk, és talán meg is kóstoltuk őket. Most meg itt van egy receptverseny a lényege, hogy legalább egy Andalúz hozzávaló legyen az ételben. Segítségként felsorolnak egy-két alapanyagot, azt is, hogy hol lehet beszerezni; pompás, akkor gyerünk!

Nem tudom miért de nekem Spanyoloszágról először a narancs ugrik be; aztán az, hogy picikét tüzes, picikét forró, picikét csípős; majd előjön az olívaolaj, az olívabogyó... és igy tovább. 
(Egyébként olívabogyóban, -olajban, a spanyolra esküszöm, de csemegézni, nem vetem meg a jófajta görög Kalamatát sem.)

Na nézzük mi van itthon? Semmi. Akkor nyomás a boltba; majd a polcok között megjön az ihlet. 
Oké, rendben, megvan minden. Hamar, hamar, be a sütőbe, kész. 
Nem jó. 
Hát, ilyent se csinálok többet. 
Mit mondaa-asz?! 
Tessék neki állni még egyszer! 
Jó, jó, jólllvan. 
Megint bolt, megint polcok, megint ihlet. Megvan. Pontosabban megvannak az ízek, de még külön csoportokban; hm.. egybe kellene hozni! 
Bolt, sorsok, ihlet.
(Lehet, hogy egyszerre nagyobb tételbe kellene vásárolnom ???) 
Hoppá, ez az, tök jó, hurrá!

 

SERTÉSKARAJ CSÍPŐS-NARANCSMÁRTÁSBAN,

     ANDALÚZ BURGONYÁVAL

Hozzávalók:

60-80 dkg sertéskaraj

7,5 dl 100% narancslé

80 dkg burgonya (újburgonya)

15-20 dkg olívabogyó

15 dkg  bacon

4 ger. fokhagyma

olívaolaj

chili por

kakukkfű
liszt

bors,só 

A karaj szeleteket kissé megklopfoljuk és egy éjszakára bepácoljuk. A páchoz, a narancslébe chiliport, kakukkfüvet keverünk.
Az burgonyát (újburgonyát) nagyobb, rusztikus darabokra vágjuk, megfőzzük.
A bepácolt húsokat kiszedjük a pácból, lecsepegtetjük, leitatjuk róla a felesleges levet, majd megsózva, lisztbe forgatva, olívaolajon elősütjük. 
Az elősütött szeleteket félretesszük. 
A visszamaradt olajhoz 2 evőkanál lisztet szórunk, gyengén megpirítjuk és felöntjük a narancsos-páclével, szükség szerint sózzuk; egy mártáskeverő vagy habverő segítségével simára karavjuk
Aztán az így kapott párolólében a szeleteket puhára pároljuk 
A megfőtt burgonyát, vékonyra csíkozott szalonnával együtt megpirítjuk, az utolsó pillanatokban hozzáadjuk az olajbogyót és a durvára aprított fokhagymát, kakukkfűvel, borssal és sóval ízesítjük.

Csak úgy 2.

Kaptam egy levelet, gondoltam megosztom veletek!

Szevasz Ciró Bácsi:)

A Tapas-hoz mondanék egy kis érdekességet. Andalúziában voltam fél évig, és sok tapast is ettem. Ahogy bemész itt egy vendéglátó helyre - legyen az akár kiskocsma, vendéglő, vagy akár 5 csillagos szálloda - az italodhoz kötelező tapast enni, ami az ital árába bele van kalkulálva. Az első kör 2.25 Euro, ha négyen vagytok, s minél többet iszol, annál több tapast adnak. :-) Mindenhol külön kis ételkártya van a tapasnak és 30-38 féle van mindenhol és természetesen Te választhatod ki, hogy az italhoz milyen tapast ennél. Van Hamburgués (minihamburger), salmon (lazacos), chorizo (kolbászos, ahogy Te is írtad a blogban) és még ezer fajta. A lényeg, hogy minél többet iszol, annál több tapast adnak és minden kör olcsóbb lesz. A negyedik kör után már csak 1.45-öt fizettünk. :-))))) Tapas meg volt dögivel. :-))))

Gyula

u.i.:

Kis kiflidarabok, mini marhahús pogácsa és zöld olívabogyó.

A salmón az kifliszelet, füstölt lazac és ecetes erőspaprika, valami csalamádészerű savanyúsággal. Rohadtul savanyú, lehet rá inni rendesen. :)

De van minipizzás, és különféle chipsek összeválogatva, spanyol sonkás azaz salchicón-os is.

Köszönjük Gyula, Köszönjük Andalúzia!

Most jut eszembe (ha-ha) Mi is szoktunk Tapast készíteni, csak nem tudtuk a pontos nevét, épp ezért Vendégváró Falatkáknak hívtuk és Parizerrel meg Trappista sajttal, néha Kőrözöttel kápráztattuk el a vendégeinket! XD