Egyszerű emberek, egyszerű levesek

Ismét egy példa következik arra, hogy egyszerűen is tudunk nagyot alkotni; vagy legalább is, egy kis „bátorsággal”, nagynak tűnőt.

Ez végül is, egy amolyan ötvözet, ami a raguleves és a rántott leves keveréséből született.

Hogy miért? Nem akarok unalmas lenni, de ez volt itthon.

Ennyi.

RÁNTOTT RAGULEVES, FRISS HAGYMÁVAL 
(hót egyszerű)
Hozzávalók:
20 dkg sertés apróhús
1-2 ek. ételecet
1 db babérlevél
5 dkg eperlevél tészta
1 fej vöröshagyma
2 ek. liszt
fűszerpaprika
egész vagy őrölt kömény
bors, só

A sertéshúst kis kockákra vágjuk és egy kevéske zsiradékon fehéredésig pároljuk. Megsózzuk, borsozzuk, köménnyel és a babérlevéllel ízesítjük, a tűzről levéve meghintjük fűszerpaprikával, elkavarjuk, majd felöntjük kb.:1,2 l vízzel és puhára főzzük. Amikor a hús már szépen puhul, belefőzzük a tésztát is. Ez idő alatt a lisztből zsemleszínű rántást készítünk és a levest besűrítjük vele.

A vöröshagymát szép vékony félkarikákra szeleteljük és a rántással együtt adjuk a leveshez; ez esetben nem szeretnénk, hogy a hagyma szétfőjjön; maradjon roppanós. Nagyobb hagyma esetén vághatjuk negyed karikákra is; ha gondoljuk puhábbra is főzhetjük, de pont a roppanóság teszi érdekessé ezt a levest.
A levesünket készre főzzük és ínyünk szerint ecettel pikánssá tesszük.    
(ez még hasznos lehet)