TUDTAD !?

Receptjeim általában 4 főre szólnak, TUDTAD? a végén
Charlott Haigh: 100 természetes immunerősítő c.
(ALEXANDRA) könyvéből idézek. 2012.10.15.

NEM KELL ÍGY FŐZNI, DE LEHET!

2013. január 31., csütörtök

Gyors leves (nem zacskós)

Nem tartozom a levesimádók rangsorának kiemelkedő rétegébe, sajnos. Pontosabban fogalmazva, akár több napot (egymásután) is eltudok tölteni leves nélkül; pedig szeretem én a levest. Sőt azon a véleményen vagyok, hogy a leves készítés nem a legördöngösebb dolgok közé tartozik. Szinte pillanatok alatt össze lehet dobni egy egyszerű levest, csak jól át kell gondolni mit is akarunk. Például egy igaz jó marhagulyásnak vagy dögös hús-, csont- levesnek ne álljunk neki, ha csak 30-40 percünk van. Amennyiben mindenáron húsos levest szeretnénk akkor, válasszuk a szárnyashús, de annak is inkább a mell részét.
A soronkövetkező egyszerű, gyors, Őrülten Jó levesemnél még arra is „lusta” voltam - annyira nem volt időm, hogy szépen feldaraboljam a hozzávalókat, hanem...
















RESZELT ZÖLDSÉGLEVES, 
        TEJSZÍNNEL ÉS TÁRKONNYAL
Hozzávalók:
30 dkg burgonya
20 dkg sárgarépa
20 dkg zeller
1 fej vöröshagyma
1 ger. fokhagyma (akár el is hagyható) 
2 dl főzőtejszín
1 ek. liszt
tárkony
bors, só 
olívaolaj vagy vaj 
A zöldségeket  és a hagymákat megpucoljuk.
A vöröshagymát félkarikákra szeleteljük és ezzel a mozzanattal a kést félre is tesszük:)
Előkapunk egy reszelőt és a nagy lyukú részén lereszeljük a répát és a zellert.
Egy fazékban zsiradékot melegítünk és rádobjuk a zöldségeket és a hagymát, pár percig pirítjuk őket hogy egy picit a sárgarépa kiadja a színét, majd sózzuk, borsozzuk és tárkonnyal ízesítjük. Ezután felöntjük bő 1 liter vízzel és felforraljuk. Közben lereszeljük a burgonyát (és a fokhagymát) és a k, puháa főzzük. A tejszínt a lisztel elhabarjuk és amikor már minden szépen megpuhult a levesünket besűrítjük (hőkiegyenlítéssel). A levest készre főzzük és forrón tálaljuk.

2013. január 28., hétfő

Hihetetlen

Azt hittem rosszul hallok! 
A minap egy társaságban, azzal a szomorú, és eddig számomra hihetetlen ténnyel kellett szembe néznem, hogy van aki nem szereti a fasírtot.! Kérdésemre csak ennyit válaszolt:
-Jajj, büdös fokhagymás, zsíros és (most figyelj!) olyan gusztustalan benne az az ázott zsemle, pfujj!
-Dehát ezen lehet változtatni, ha akarsz...
-Persze, hogyan, akkor is sza se jó.
-Azért én tennék egy próbát. 
-Hát csak tegyé
Remélem magadra ismertél :)
Akkor most csak neked és a többieknek következzen egy fokhagyma nélküli, nem zsíros és ázott zsemle mentes fasírt. Bízok benne, hogy legalább egyszer kipróbálod :)














BURGONYÁS HÚSPOGÁCSA, 
        KAPROS-JOGHURTOS SALÁTÁVAL
Hozzávalók:
50 dkg  darált pulykahús
30 dkg burgonya
1 db tojás
1 kicsi fej vöröshagyma (ez talán nem baj)
fűszerpaprika
majoránna
szerecsendió
bors, só
szükség és igény  szerint zsemlemorzsa
A burgonyát megfőzzük és kihűlve, nagy lyukú reszelőn lereszeljük.
A húst a burgonyával, a tojással, valamint az apróra vágott, megpirított hagymával alaposan összedolgozzuk és ízesítjük sóval, borssal, majoránnával illetve egy csipet szerecsendióval. Amennyiben túl lágynak találnánk (ez függhet a burgonyától is), tegyünk hozzá egy kevés zsemlemorzsát.
Kis pogácsákat formázva, forró zsiradékban szépen kisütjük őket, ha gondoljuk itt is alkalmazhatjuk a zsemlemorzsába való forgatást.
Joghurtból, kaporból, (ha szárított kapor van csak otthon, akár egy órával étkezés előtt bekeverhetjük, hogy egy kissé „felázzon”, puhuljon) egy csipet sóval és borssal öntetet készítünk, amit egy pár csepp citromlével is megbolondíthatunk. 
A fasírtjainkat friss salátafélékkel tálaljuk amit a joghurtos öntettel meglocsolunk. Természetesen más, hagyományos köret is passzol hozzá; ez esetben az öntetet kínáljuk mártogatóként.  
TUDTAD? „A krumpli B6-vitamint is tartalmaz, amely az immunfokozó aminosavakat állítja elő - ezek nélkülözhetetlenül  szükségesek az egészséghez.” 

2013. január 27., vasárnap

Az első helyezett

Nem akarok magyarázkodni, mert nem és kész!
Úgyis itt a farsang és ilyenkor mindenkinek illik beöltözni. Én idén valószínűleg láthatatlan embernek fogok beöltözni; szépen itthon maradok, a többiek meg csak keressenek.
Tegnap megrendeztem az ételek farsangját a konyhámban, minden jelmez nagyon tetszett, nagyon ügyesek és ötletesek voltak. Az egyik régi ismerősünk, méltán nyerte el az első díjat. Egy régi külső, egy kedvenc belső és egy Őrült ötlet :)














PIZZABUKTA
Hozzávalók:
a tésztához:
35 dkg finomliszt
2 dl tej 
1,5 dkg élesztő
1 tojás 
5 dkg vaj + kenés
1 tk. kristálycukor
1 csipet őrölt kömény
a töltelékhez:
15 dkg gépsonka (szeletelt)
5 dkg füstölt sajt
1 kis dob. paradicsompüré
1 tk. kristálycukor
bazsalikom
oregánó
bors, só 
Hagyományos módon kelt tésztát készítünk. 
Az élesztőt cukros tejben felfuttatjuk; a lisztet sóval és egy csipet őrölt köménnyel elkavarjuk. A szépen felfutott élesztőt és a tojást belekeverjük  a lisztbe; és amikor már kezd összeállni hozzáadjuk az olvasztott vajat és finom, laza, tésztát dagasztunk belőle. (Közben és a nyújtáskor is lisztezhetjük, de csak óvatosan, hogy a tészta nem keménykedjen.) Langyos helyen, ruhával letakarva duplájára kelesztjük.
Ez idő alatt elkészítjük a tölteléket. A sonka szeleteket először félbe, majd megint, tehát négy-négy darabra szeljük, ezután pedig vékony kis csíkokra vágjuk. A sajtot lereszeljük és a sonkával együtt összekeverjük a paradicsompürével, ízesítjük sóval, borssal, egy csapott teáskanál cukorral és a zöldfűszerekkel (egy csöpp fokhagyma sem rontja el).
A megkelt tésztát vékonyra kinyújtjuk (min.: 45x35 cm-esre), és felkockázzuk 5x4 azaz húsz darabkára. A kockákon elosztjuk a tölteléket és ügyesen feltekerjük. Tehát, mintha buktát készítenénk és következőkben is így járunk el. A „buktákat” egy olvasztott vajjal kikent tepsibe rakjuk és a közüket is megvajazzuk, hogy majd könnyen szétváljanak. Túl sűrűn ne rakjuk, mert a tepsiben még egy fél órát-húsz percet kelesztjük. 
Előmelegített, forró sütőben szépen megsütjük.   

2013. január 25., péntek

Pffh...

Csodálatos, egész nap esik a hó, pontosabban szakad! 
Ródlizni, hóembert építeni nincs kedvem, de még csak hólabdázni sem akarok. 
Marad a tv, turisztikai ismeret terjesztőcsatorna, de jó a világ itt van a szobámba.
Egzotikus szigetek, pálmafák, déligyümölcsök már délelőtt, és még fél ötkor is. 
Csillogás, pompa, fényűző szállodák, fantasztikusan színes, gusztusos éltelek.  
Tengerpart, forróság, fűszoknyás lányok...                                      -anyátok.
A tv sem kell. Jöhet a jó bevált muzsika.
Na kérem, ebben a felocsúdott  hangulatban ihlettem meg a következő ételkreációmat. Édes, fűszeres, pikáns.
Természetesen megint csak abból amit itthon találtam.
Boltba menni ilyen időben!? (még borért se)














PÁROLT PULYKAFALATOK, 
         PIKÁNS ANANÁSZRAGUVAL 
Hozzávalók:
60 dkg pulykamell
1 doboz darabolt ananász konzerv
1 db Kaliforniai paprika (piros)
2-3 ek. méz
olívaolaj
kakukkfű
őrölt gyömbér
durva bors
liszt
 
A pulykamellet félujjnyi vastag szeletkékre daraboljuk. Mindkét oldalukról bátran befűszerezzek és lisztbe forgatva forró olívaolajon elősütjük őket.
A ananász konzerv levét ráöntjük a húsokra és jól kiforraljuk, ag sűrűsödni nem kezd. Megkóstoljuk a szaftot, igény szerint ízesítjük a húsnál használt fűszerekkel; majd egy fedőt dobunk rá és tálalásig félre tesszük.
A jól lecsöpögtetett ananászt és a kockára vágott paprikát olívaolajon szépen megpirítjuk, a végén mézet csurgatunk rá, aztán kissé megkaramelizáljuk; fűszerként itt már csak  kakukkfűvet használunk és egy kicsi sót.
A szaftjával meglocsolva,  párolt rizzsel tálaljuk.

2013. január 24., csütörtök

Krumpli és paradicsom azaz Egy régi ismerős

Talán van köztetek aki emlékszik még a Lilahajú nénire, akivel általában a boltban szoktam találkozni. 
Ő az aki „mindent” tud rólam, hol lakom, hol dolgozom, ki volt a nagymamám, nagypapám és hogy ők (testvérük, szüleik) mivel foglalkoztak a háború előtt, után és közben. Állítólag azt is tudja, csak nem szívesen beszél róla (még ma sem), hogy ki disszidált a családból (mikor, kivel és hogyan). Egyszóval ismer.
Bár a nevemen még sohasem szólított (én sem őt), de remélem tudja. 
Igen, ő az akinek karácsony előtt a kabátzsebében  mindig lapul egy-két darab mézes-kalács mikulásos szalvétába gondosan becsomagolva, hogy megmutassa nekem, -már milen ügyes a kisonokája.
Igen, ő az akit nem egyszer sikerült leblokkolnom amikor megkérdezte, hogy mi finomat főzök ma, válaszoltam, és Ő csak mosolyogni tudott - Ejh, te bolond! (Nem bolond Őrült!)
Az elmúlt időszakban nem nagyon futottunk össze, de tegnap megtört a jég...
-Mit vettél már megint?!
-Semm...
-...mi az a zöld ott?
-Ja, szárzeller.
-Mi?? zeller szár??
-Angol zeller, halványított, halványító zeller, szárzeller...
-És hol van róla a zeller?
-Ez az.
-Ez?
-Ez.
-Ejh, gyerek te mindig bolondozol velem.
... és eltűnt a száraz tészták, szószok, öntetek, között valahol.  

      












PIKÁNS 
  PARADICSOMOS-BURGONYALEVES, 
    SZÁRZELLERREL 
Hozzávalók:
60 dkg burgonya
1-2 szál szárzeller, ízlés szerint
1 fej vöröshagyma
140 g paradicsompüré (1 nagy vagy 2 kicsi doboz)
1 db babérlevél
3 db szegfűszeg
1 ek. kristálycukor
1 ek. liszt
majoránna
bors, só
Forró zsiradékon üvegesre fonnyasztjuk az apróra vágott vöröshagymát, de már közben beledobjuk a babérlevelet és a szegfűszeget. 
A burgonyát megpucoljuk és 1x1 cm-es kockákra daraboljuk, majd hozzátesszük a hagymához, sózzuk, borsozzuk és majoránnával ízesítjük. 
Ezután hozzákeverjük a paradicsompüréket és felöntjük kb.:1,2 liter vízzel. Amikor felforrt, belerakjuk a vékonyan feldarabolt szárzellert; ha már megpuhult a burgonya és a zeller, az 1 evőkanál lisztből készített zsemleszínű rántással berántjuk és készre főzzük ezt az egyszerű és nagyszerű levest.

2013. január 21., hétfő

Egy-két vallomás

Nem akarom magamat dicsérni, de ez a kis süti nagyon finom lett; ízletes érdekes állagú, de nem száraz.
Az első tepsivel úgy jártam, hogy elemzés közben elfogyott és elfelejtettem róla fotót készíteni. Mentségemre szolgáljon az a tény, hogy nem adok ki akármit a kezemből és muszáj megkóstolnom. (Na de ennyire?)
A második tepsivel pedig a következő történt; pontosan amikor elkészült csöngetett (és mindig kétszer) Karcsi a pénzes-postás; ritkán jön, de legalább jön. Régi ismerős, rendes ember, jókat szoktam vele beszélgetni. 
-Megint valami finomat sütöttél!?
Kérdezte a frissen sült illatokat érezve, és már akkor tudta (és mindig tudja), hogy megkínálom; és elkezdtünk dumálni.  
Nem tudtam nem észre venni, hogy neki is bejön ez a finomság. Egészen szorgalmasan majszolgatta; nem akartam rászólni (mert nem illik), úgyhogy én is neki láttam, nehogy megegye mindet egyedül. 
Ami harmadjára készült, azt pedig olyan csúnyán szeltem ki, hogy úgy éreztem alkalmatlan lenne képre. 
 A negyedikkel....
... és íme a ?-dik.














KEFIRES DARAPISKÓTA
Hozzávalók:
3 dob. 175g-os kefir
20 dkg búzadara
10 dkg kristálycukor
3 db tojás
5 dkg margarin + kenés
1/2 citrom
1 cs vaníliás cukor
1/2 cs. sütőpor
+ liszt és margarin tepsi kikenéshez
A kefireket egy tálba öntjük, hozzáadjuk a darát, 5 dkg cukrot, a vaníliás cukrot és a sütőport, majd alaposan összekeverjük. Kb. 1 órán át pihentetjük. Pihentetés után belekeverjük a tojások sárgáját, a citrom lereszelt héját és a kifacsart levét valamint 5 dkg olvasztott margarint. A tojásfehérjéket a maradék 5 dkg  cukorral nagyon kemény habbá verjük és hozzáforgatjuk (óvatosan, alulról felfelé és nem habverővel, hogy ne törjük össze a habot) a darás masszához. 
Egy kb.: 20x32 cm-es tepsit rendesen kikenünk margarinnal és kilisztezzük; beleöntjük a darapiskóta tésztát és egységesen eloszlatjuk. 
Gázsütő 4-es fokozatán 40-50 percig sütjük; melegített lekvárral, gyümölcsöntettel, csokoládé mártással vagy csak egyszerűen  fahéjas-porcukorral meghintve kínáljuk. Nekem legjobban sűrű, darabos, házi fekete-ribizli lekvárral ízlik.
Csak 1 jó tanács: mindenki ismeri a saját sütőjét, ha erősebben süt alulról, akkor tegyünk alá valamit, amit szoktunk. 

2013. január 17., csütörtök

Több mint szendvics 5.

Megvallva az igazat, a következő egyszerű, kis receptem, igazándiból nem is annyira a szendvicsről szól, hanem egy öntetről, mártásról. Bár én most szendvicsbe használtam pompás kiegészítőként, de kínálhatjuk natúr vagy bundázott húsok, zöldségek mellé. 
Egyszóval minden olyan ételféléhez amit eddig majonézzel, tartármártással fogyasztottunk.















ALMA-MAJONÉZ
ez a mennyiség kb. 4-5 szendvicsbe bőven elég
Hozzávalók:
15 dkg savanykás alma 
1 db tojás sárgája
1 dl olaj
1 tk. mustár
porcukor
őrölt rozmaring
szerecsendió
bors, só
A tojás sárgáját kikeverjük egy teáskanál mustárral, majd csurgatva, habverővel,  folyamatosan kevergetve hozzákavarjuk az olajat. Az ízesítését,  a  saját ínyünkre igazítva végezzük, inkább csipetenként és kóstolgatva. Én mindenképp ajánlom, de a rozmaring és a szerecsendió akár el is maradhat, ha a gyengébb ízeket kedveljük. Ezután a meghámozott almát kis lyukú reszelő belereszeljük az majonéz alapba és alaposan összekeverjük, lehűtve kínáljuk. 
TUDTAD? „A kutatások eredménye szerint az alma fogyasztása a tüdő működésére is jótékonyan hat.”

 

2013. január 15., kedd

Riasztás !!!

Már az ókorban kedvelték és értékes kincsként tartották számon a retekféléket, ínséges időkben az arany árat is megközelítette. 
Nálunk is többféle változatát lehet beszerezni, mégis a legkedveltebb (népszerűségi sorrendben) a szép piros hónapos retek, a jégcsap retek és a vajretek. Talán a legkevesebben a fekete retket kedvelik vagy nem is ismerik pedig nagyon finom saláta készíthető belőle és sütve, pirítva sem kutya; na és együtt :) katt.
A retek szép mennyiségben tartalmaz ,kalciumot és káliumot magnéziumot. 
A vitaminok közül az A-, E-, B1-, B2-,B6- és C-vitamint is tartalmazza.
A retekfélék csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik az emésztést, és még az agyműködést is serkenti.
A fogyókúrába remekül beépíthető, alacsony kalóriatartalma miatt.
Én, tegnapelőtt nagyon szép vajretket vásároltam; utána néztem, mit is lehet készíteni belőle a salátán kívül. Találkoztam párolt aztán pürésített változatával és (én is kifogom próbálni) töltve is elkészíthető. Hmmm...
Tegnap reggel pompás hó esésre ébredtünk (15-20 cm, délig). A rádióban bemondták, hogy az ország területére kiadták a narancssárga riasztást.
Narancssárga!? akkor maradok a salátánál, és ha elfogyasztom az egyetlen  narancsomat, megszűnik narancssárga riasztás :)
Ugye, milyen Jó az Őrülteknek.















SZEZÁMOS VAJRETEK SALÁTA,  
    NARANCSÖNTETTEL ÉS 
  BUGGYANTOTT TOJÁSSAL 
Hozzávalók:
50 dkg vajretek (kb.:1cs, mérettől függően)
1 db nagy piros húsú paprika
2-3 ek. szezámmag
jégsaláta
2 db narancs
1/2 dl olívaolaj
1mk. mustár
4 db tojás
1 tk. porcukor
1 csipet só
A vajreteket és a paprikát vékonyan felcsíkozzuk és egy tálba rakva pihentetjük, amíg a többi dologgal elkészülünk, de közben párszor kézzel átforgatjuk és kicsit megnyomkodjuk (ez elég ahhoz, kissé megpuhuljon, de még roppanós maradjon; sózni nem kell).
A megmosott narancsok héját egy keverőtálba reszeljük (csak a sárgát, a fehér résztől keseredhet meg). A narancsokat a tenyerünkkel finoman nyomva, az asztalon vagy a két kezünk közt meggörgetjük, hogy megpuhuljon és több levet tudjunk kifacsarni belőle. A lereszelt narancs héjat  összekeverjük a kifacsart zamatos lével, a mokkáskanál mustárral, az olívaolajjal, porcukorral és egy csipet sóval.
A szezámmagot szárazon megpirítjuk és hozzákeverjük a retekhez és a paprikához. 
A különféle magvak pirításakor figyelnünk kell arra, hogy folyamatosan keverjük, rázogassuk, és ha nem egyből használjuk fel egy picit korábban vegyük le a tűzről, mint gondolnánk, nehogy megégjen, és borítsuk ki egy tányérra hűlni. Semmiképp ne hagyjuk a meleg serpenyőben mert tovább pirul és megéghet még ilyenkor is.  
Elkészítjük a buggyantott tojást lásd itt.
A jégsalátát keskeny csíkokra szeljük és a tányérra rakjuk, ráhalmozzuk a szezámmagos retket és paprikát, a tetejére ültetjük a tojást és meglocsoljuk az öntettel.
Amennyiben nem akarunk „játszani” a tojással, egy kis finom sonkával is ki egészíthetjük.