TUDTAD !?

Receptjeim általában 4 főre szólnak, TUDTAD? a végén
Charlott Haigh: 100 természetes immunerősítő c.
(ALEXANDRA) könyvéből idézek. 2012.10.15.

NEM KELL ÍGY FŐZNI, DE LEHET!

2012. május 29., kedd

Minek nevezzelek

Remélem más is van úgy, hogy nem tud, vagy nehezen ad nevet az aktuális ételkreálmányának.
Valamikor réges-régen, ha végig néztünk egy étlapot, finomnál is finomabb fogásokkal találkozhattunk; persze csak akkor, ha név alapján bevállaltuk. Természetesen aki bátor volt az megkérdezte a pincértől, hogy konkrétan mi is az a Főnök kedvence vagy némán átugrott a rántott húshoz, abban nem lehet nagyot csalódni. Igaz ami igaz, találkoztam olyan elnevezéssel is, hogy:
                           Falun hizlalt sertés legjava, mosolygós gyöngymorzsában,
                                   (naná,hogy rántott szűzérmek, tehát rántott hús)
                                             szabadon választott körítéssel. 
Engedjétek meg, hogy néhányat meg említsek a teljesség igénye nélkül:
Főnök-, főszakács-, séf-, vendéglős-, stb. kedvence, (és ez mindenhol mást takar)
az étterem nevéhez igazodva:
matrózok-, csikósok-, betyárok-, halászok-, vadászok... kedvence,
... ahogy mi csináljuk, ... ahogy mi szeretjük, ... ahogy felénk készítik,
aztán vasi, zalai, alföldi, csongrádi, szegedi, borsodi, soproni... (ezt a kettőt nem véletlen hagytam utoljára;) ) 
és jöttek a nevek, emberek "akiket mindenki ismert":
Pista bácsi-, Jani bácsi-, Laci bácsi-, Mari néni-, Rózsi néni-, Ibolya, Katalin, Erzsike... pitéje, sütije, palacsintája, pecsenyéje, fatányérosa, levese.
Később rájöttünk arra, hogy célszerű a név alá zárójelben kisbetűkkel leírni miből is készült az étel (szerintem ez a legpraktikusabb). 
Ezek után jönnek a kétsoros ételek amiknél mindent leírunk amivel az elkészítés során kapcsolatba kerülünk, beleértve a klasszikus szakács szakszavakat is: 
  Dióolajban konfitált, marinó juh sajtjával töltött, magon nevelkedett tanyasi jérce melle, 
   bordírozott kifliburgonyával és gesztenyemézen glasszírozott kerti zöldségekkel körítve, 
                                               lila bazsalikom mártással 
Ez nem is hangzik olyan rosszul :) lehet, hogy egyszer ez lesz Őrültek kedvence XD
Szóval nem egyszerű a név adás. Sokszor jól jön egy kis segítség. Szerencsés esetben és ha marad az elkészült étkeimet széthordom a családban, akár kontrollálási szándékkal is. Ez így történt a következő étkemmel is; és pár napra rá, az unokaöcsém ezzel a kérdéssel fordult hozzám: 
-Bátyus, ma is főztél olyan... hát olyan... lepénykét?








LEPÉNYKE
(burgonya, túró, tejföl, kapor, fokhagyma, tojás, kolbász) 
Hozzávalók: 
80 dkg burgonya
25 dkg túró
1 p. tejföl + tálalás
1 db tojás
2 ger. fokhagyma
5 dkg parasztkolbász v. szalonna
1 cs. kapor
zsemlemorzsa
margarin

A megtisztított burgonyát uborkagyalun szép vékonyra szeleteljük. A túrót a tejfölt és a tojást összekeverjük, sózzuk, apróra vágott kaporral és zúzott fokhagymával ízesítjük. Ezután beleforgatjuk a burgonyát, a masszába úgyhogy az mindenhol jól bevonja a szeleteket.  Egy kb.: 20x28 cm-es tepsit, sütőtálat margarinnal vékonyan kikenünk és zsemlemorzsával meghintjük. A túrós-burgonyát egységesen eloszlatjuk a tepsibe a tetejét elsimítjuk és megszórjuk  kis kockákra darabolt kolbásszal vagy szalonnával. Fólia alatt, középmeleg sütőben 30 percig pároljuk majd a fóliát levéve szép pirosra sütjük (20-25 perc).
Tálaláskor kapros-tejfölt kínálunk mellé, de akár csemege uborkával is fogyaszthatjuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése