Lazac és spárga avagy Majdnem izgultam is

Ma reggel amint felébredtem, -előtte furcsa lett volna- elöntött valami rég nem érzett izgalom.

"...Gyorsan kiugrottam az ágyból -szóval valahogy kikecmeregtem-, rendbe tettem magam -vót mit- és felöltöztem -illetve ahogy mondani szoktam felvettem az utca jelmezt-.

De ez most valahogy más volt, más érzés, ezt a ruhát már este készítettem magamnak valaki, szépen eligazgatva, nem hogy legyen rajt egy aprócska gyűrődés. Csodálatos volt, tekintélyt parancsoló mély bíborkék, halszőr mintás jersey(dzsörzi)nadrág természetesen és szigorúan élére vasalva.

Na és az az ing, kellemesen lágy fűfehér, kikeményített gallérral -hadd törje, vágja a nyakamat- és még a mellén lévő zseb -amibe a semmin kívül már nem fér bele más, ha csak nem cél az, hogy felülről a második gombnál finoman megfeszüljön, mozgás közben "tátogjon"az ing- szóval a zseb hajtókája is egyetlenegy kis öltéssel oda van varrva, hogy ebből se legyen később gond. 

Már majdnem kész voltam mint a szomszéd kislány matek leckéje -amit kölcsön szoktam kérni- még meg is fésülködtem -pff... van az úgy- és elővettem...

Izgatottan elővettem és közben tudtam, hogy az enyém a legszebb, lehet hogy nem a legnagyobb de akkor is a legszebb -na jó, nekem a legszebb- mármint a saját készítésű májusfám.

A májusfát mindig közösen készítettük Apuval -lényegében- Apu faragta, diszíttete, Anyu pogácsát sütött nekünk, hogy együnk szépen, falatozzunk bátran belőle -addig se beszélünk-.

...és büszkén elindultam A felvonulásra.

Még a lépcsőházban voltam, amikor Anyu utánam kiáltott

-Hellóóó! Cipőő?!

-Uhhh... má megent -ebből már voltak bonyodalmaim-.

Hát így kezdődött a Május elseje...."

Volna; de idén nem lehetett, iden más volt, se felvonulás -mondjuk az már egy jó ideje nincs- se majális, se meleg sör hideg virslivel, se vattacukor, se mókáskerék, se mutatványosok, se semmi, csak egy kis eső, de az mindig van

Azért... jó esett vissza gondolni egy picit.

Ja! és ezt a finomságot ebédeltem 😉

LAZACFILÉ SPÁRGÁVAL,

  PETREZSELYEMMÁRTÁSSAL

      ÉS FOKHAGYMÁS-BURGONYAPÜRÉVEL

Hozzávalók:

4 adag lazacfilé

50 dkg fehér spárga

4 dl tej

1,5-2 ek. liszt

1 csokor petrezselyemzöld

szerecsendió

kristálycukor

bors, só

vaj

olívaolaj

4 adag burgonyapüré, 3-4 gerezd zúzott fokhagymával ízesítve

A fehér spárgát megtisztítjuk, egy kevéske vaj és olívaolaj keveréken, néhány perc alatt megpároljuk, finoman megpirítjuk, megsózzuk.

A petrezselyem zöldjét felaprítjuk, egy nagy kanálnyi vajon 5-10 másodpercig hagyjuk sisteregni, hozzáadjuk a lisztet, elkeverjük, átforrósítjuk, majd felöntjük tejjel simára kavarjuk (célszerű egy kisebb habverővel vagy mártáskeverővel) sózzuk, borsozzuk, egy egész kevés szercsendióval és cukorral ízesítjük, sűrűre főzzük.

A lazacfiléket megsózzuk, megborsozzuk és olívaolajon szépen és lehetőség szerint frissen megsütjük.

A burgonyapürét a hagyományos módon készítjük el (anyaghányada nem szerepel a hozzávaló közt) azzal a kis különbséggel, hogy már a burgonya főzésekor hozzáadjuk a 3-4 gerezd zúzott fokhagymát.

A zúzott fokhagymát a kész pürébe is keverhetjük, így intenzívebb az íze, de akkor tartsuk be a fokozatoság elvét.