Dolce Vita ! Dolce vita nélkül !

Sajnos, rákellet jönnöm, hogy a finom sütemény vagy desszert, cukor ízű. Hihetetlenül tudományos megfigyeléseim során, meg állapítottam, - a gyümölcs, a kávé, a dió, mandula, mogyoró, vanília, puncs, stb... ízű dolgok nem jók, ha nincs bennük elég sok cukor. De ha teszünk bele még egy picike cukrot, akkor már alakul."Még egyszer mondom, hogy mindenki megértse" ALAKUL! Legyünk őszinték (legalább magunkhoz), hányszor előfordult már, hogy készítéskor, a kóstolás után, még egy csöpp cukrot tettünk pl.: az eper krémhez. -Ez az, most a jó. Aki pedig, makacsul ragaszkodik a leírt recepthez, az aztán jól megnézheti magát, jól meg kell porcukrozni majd a süti tetejét vagy jó édes tejszínhabot tukmálni mellé.
-Nem kérsz?! Nem?! Pedig így SOKKAL finomabb!
Hát, ez van. A ribizli ízű ribiszkét, ugye megcukrozzuk, hogy ne legyen savanyú (ribizli ízű). Az epret, belemártjuk porcukorba, hogy... miért is? Ja, mert az eper, nem is olyan finom, ha eper íze van. De, ha van egy kis cukrunk...Hm,hm, de fincsi. Na és, ott van a málna, amit talán el sem tudunk képzelni, anélkül, hogy ne kavircolnánk össze porcukorral. Amikor pedig a tálka aljára gyűlt, sűrű, piros, cukor oldatot kikanalazzuk... Hm, hm, de fincsi. Ha már a málnánál tartunk, milyen érdekes dolog az is, hogy a szörpök, sokkal finomabbak, ha színerősségre készítjük őket és nem ízre.
-Nekem is csinálsz, szörpikét?
-Természetesen.-pohár, szörp, szóda, kavarás...
-Hellóóóó! Tegyé még bele, há' innét L Á T O M, hogy az még nem jóó!
Az igazi probléma (szerintem) az, hogy már gyermek korban hozzá van az ember szoktatva a cukor imádathoz. Igaz, a Kólát azt nem engedjük meg, de a epret, csak megcukrozzuk, és vajon mit csinálunk a tejeskávéval vagy gyümölcs ízű! teával, hogy biztos finom legyen? Jól megc... !
Akár hiszitek, akár nem, a következő esettel kellett (szerencsére csak) egyszer szembesülnöm: A kézben egy pohár gyümölcs joghurt.
-Mit csinálsz?!
-Ne röhögj.
-Miért CUKROZOD meg ???
- Mert savanyú.
-Akkor miért meggyeset választottál?
-A többi is savanyú.
Hát, ez a világ problémája, nem ám, holmi, válság, meg izé. No komment. Most meg csomó hülyeség jutott az eszembe (ne ijedjetek meg): étcsoki, semmilyen ízű mandarin, grépfrút! Ezek ellensúlyozására, ott van a cukrozott ill. karamell réteggel bevont dió, mogyoró, mandula. A legnagyobb találmány pedig, az a ropogtatni való, amit hosszú-hosszú éveken át csak egyszerűen megsózunk, jobb esetben vajjal átpörgettünk, de már egy jó ideje csokisan és mézesen is kapható a pattogatott kukorica.
Ezt most jól kiírtam magamból. :)
Bocsánat és elnézés, nem a cukor ellen, hanem az indokolatlan sok cukorról próbáltam okoskodni.
A következő tortát, süteményt felfoghatjuk egy Tiramisu variációnak is (az alapanyagokból úgyis mindenki arra gondol). De a fő cél az volt, hogy ne legyen túl édes.



GESZTENYÉS-KÁVÉS TORTA
Hozzávalók:
4 db tojás
4 ek. liszt
3 ek. cukor
1 cs. vaníliáscukor
2 tk. finomra őrölt kávé
sütőpor

25 dkg mascarpone
25 dkg gesztenye massza
rum (aroma)

10 dkg babapiskóta
8 dkg baracklekvár
2 dl kávé
kakaópor

A tojásokból, a lisztből és a cukrokból piskótát készítünk, amibe egy késhegynyi sűtőport és kettő teáskanál finomra őrölt kávét is teszünk. Tortaformába megsütjük.

A gesztenye masszát burgonyanyomón áttörjük és a mascrapone-hoz keverjük,rummal ízesítjük.
A babapiskótákat négy részre vagdossuk. A forró kávéban feloldjuk a baracklekvárt.
A tortalapot megkenegetjük eg kis kávéval és a gesztenyés krémet egyenletesen rákenjük.
A krém tetejére, finoman bele nyomkodva, szépen elrendezzük a babapiskóta darabkákat és a maradék kávéval kenegetve, alaposan átitatjuk az összes darabot amíg a kávé el nem fogy. Először soknak tűnhet a kávé, de pont az a lényege, hogy jól ázzon át a piskóta, mintha kávét innánk, majd meghintjük kakaóporral. Tálalásig hűtőben tároljuk.