TUDTAD !?

Receptjeim általában 4 főre szólnak, TUDTAD? a végén
Charlott Haigh: 100 természetes immunerősítő c.
(ALEXANDRA) könyvéből idézek. 2012.10.15.

NEM KELL ÍGY FŐZNI, DE LEHET!

2011. január 14., péntek

Disznóságok 2.

Kölyök korunkban imádtunk disznóölésre járni az öcsémmel, már egy héttel előtte izgalomban voltuk és a tavalyi élményeket emlegettük. Talán jobban vártuk, mint a Mikulást. Csuda jó érzés volt a felnőttek közt sürögni - forogni (míg ránk nem szóltak), ha meg ránk bíztak valami kis munkát, akkor az maga volt a beteljesülés. Szerettük azokat az embereket, akikkel jóformán csak ott vagy évente kétszer-háromszor találkoztunk. Ott volt például, Piri néni, szép asszony volt, szép darab, szép nagy darab, akiről sokáig azt hittük, hogy guggolva végzi a munkáját, mert a stokedlit; hát, azt nem lehetett látni alatta. Állandóan simogatott minket, mindegy, hogy éppen "milyen" volt a kacsója. Nagyon jópofa történeteket mesélt, még az Ő korából. itt-ott pajzán (kölyök fülnek való) motívumokkal viccessé téve. Piri nénit nagyon szerettük, már csak azért is, mert isteni finom hájas kráflit (kifli) tudott sütni, lekvárosat, diósat, gesztenyéset, de mindig csak ebéd után kaptunk belőle (pedig már reggel hozta magával).
Hajnali 6 órakor, ébresztés nélkül ugrottunk ki az ágyból, gyorsan ki a hátsó konyhába, ahol már gőzölög a forralt bor és a tea, mindenki mosolyog és Imre bácsi a kör közepén kínálgatja saját főzésű körte pálinkáját. Alacsony kis ember volt, ütött-kopott vattakabát, sájcisapka, borosta, arcán jól látszottak azok a nehéz idők, amik a torkán lefolytak. Szemei vérvörösek és szinte mindig könnyesek. Egyszer, a tőle megszokott módon, poénkodva azt mondta nekünk -Láttyátok srácok, annnyirán sajnálom esztet a szegíny disznút, ho' míg a könnyem is kigyün. Ahogy cseperedtünk és kezdtük felismerni világ dolgait, azt is megtudtuk hogy, Imre bácsi már gyakran, előző este elkezdte "sajnálni a disznót", hogy legyen ereje a másnapi szörnyű dolgokhoz (délig szokta is bírni).

És felgyorsultak az események. Mindenki ki az udvarra, a disznóólhoz aztán -fogdmeg, -vigyázz, -húzzad, -tartsad, -teddrá, -neengedd, -hoppá, -jólesz, -ezaz, -jól van. Nekünk ilyenkor, hihetetlen fontos tennivalónk akadt bent a házban, a legtávolabbi szobában és "sajnos" csak pár perc múlva, értünk vissza, amikor a pörzsölés kezdődött. Közben megérkezett a reggeli ami nem volt semmi más mint a Cicege, frissen sütve, melegen esetleg egy kis tejföllel és természetesen bor és pálinka.
Aztán megkezdődött az igazi nagy munka, mi pedig lestük, vártuk mikor lesz végre szükség ránk. Szabó Laci bácsi, a egyébként szabó volt, különben meg böllér, nagyon jókedvű, vicces emberke volt. Hihetetlen nagy szakértelmünkben bízva, midig megkóstoltatta velünk a hurka tölteléket - Na, gyere fiam, kóstujjad csak meg, kölle még bele valami. Boldogan ugrottunk, és próbáltuk becélozni a felénk közelítő hatalmas, véres, rizses, cafatos ujjat. Akárhogy is ügyeskedtünk, Laci bácsi ügyesebb volt és egy gyors mozdulattal bajszot rajzolt nekünk. Tudtuk, hogy ez így fog lenni, de mégis minden évben eljátszottuk és egymáson kacagtunk, milyen hülyén is nézünk ki ezzel a kackiás vér bajusszal.
Talán ezeknek a történetek
nek és embereknek emlékére következzen legújabb ételem.
 


ROZMARINGOS KARAJ, CICEGÉVEL  
        ÉS TORMÁS - ZELLERSALÁTÁVAL
Hozzávalók:
4 szelet(20-25 dkg-s)
csontos karaj esetleg tarja
só, bors, rozmaring
A salátához:
60 dkg zeller
10 dkg sárgarépa
1 citrom leve
4-5 teáskanál ecetes torma
só, bors ízlés szerint
A cicegéhez: (lapcsánka, tócsni, stb...)
60 dkg  burgonya
1 dl tej
liszt, só, bors
A hús befűszerezzük, grillen vagy serpenyőben, pirosra sütjük.
A zellert és a répát nagy lyukú reszelőn lereszeljük, a citrom levével és a tormával összekeverjük igény szerint sózzuk, borsozzuk. Hűtőben érleljük.
A t
isztított burgonyát szintén lereszeljük, 10 dekánként egy evőkanál lisztet adunk hozzá és szükség szerinti mennyiségű tejjel galuska sűrűségű masszát készítünk és forró olajban lapocskákat sütünk.

Esküszöm, hogy egyszerű és finom.

1 megjegyzés:

  1. A cicegét és gyerekkoromban , Zalában, tócsniként ismertem.

    VálaszTörlés